85237. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szigetelő idomdarabok előállítására fűtuffkőből vagy más egyéb szigetelőanyagból

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÍLY1 SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85237. SZÁM. — XVII rt. OSZTÁLY. Eljárás szigetelő idomdarabok előállítására mütuffkőből, vagy más egyéb szigetelő anyagból. Posnansky és Strelitz gyáros cég- Budapest. A bejelentés napja 1923. évi július hó 25-ike. Az eddig ismeretes különféle szigetelő idomdaraboknak, mint burkolatoknak, betéteknek stb., amelyek mütuffkőből, vagy más egyéb szigetelő anyagból készülnek, 5 az a hátrányuk van, hogy szállítás és kezelés közben könnyen darabokra törnek, s evvel rendszerint használhatatlanokká is válnak, mert együvétartozó töredékek kikeresése és összeillesztése rendkívül kö-10 rülményes és hosszadalmas munkával járna. Jelen találmánynak az a célja, hogy ezen hátrányt kiküszöbölje. Önmagában véve ismeretes, hogy betont és más efféle műköveket vassodronyokkal 15 és más efféle betétekkel fegyvereznek. Szigetelő idomdaraboknál ilyen szilárdságfokozás egyrészt nem lehetséges, meri ezek fegyverző betétek számára nem nyújtanak eléggé tömör ágyazóanyagot, 20 másrészt pedig fölösleges is volna, mert a szigetelő idomdarabok szilárdsági szerepe igen alárendelt jelentőségű. A találmány szerinti eljárással a fegyverzetlen és a közönségesen fegyverzett 25 állapot között egy új, közbenső fokozatot létesítünk, ahol a betétek szerepe korántsem merül ki a szilárdsági feladatban. sőt ez utóbbi teljességgel háttérbe szorul, hanem ahol a betétekkel elsősor-30 ban a kérdéses idomdarab szigetelő természetéhez igazodunk, másodsorban pedig csupán mintegy zsinórra fűzzük fel a máskülönben széteshető részeket. A találmány lényegileg abban áll, hogy a szi-35 getelő masszába — annak formázás közben — szigetelő természetű, szilárdsági igénybevételekkel szemben pedig utánaengedő íűzőbetéteket ágyazunk be, azután pedig a masszát így önmagában véve ismeretes módon megszilárdítjuk. A ta- 40 lálmány szempontjából közömbös, hogy magát a megszilárdítás befejező műveletét hogyan eszközöljük, pl. hogy hideg vagy meleg úton, égetéssel vagy műköszerűleg, sajtolással vagy anélkül törté- í5 nik-e ez stb. A találmány szerint már most a betétek elsősorban maguk is n mindenkori szigetelő természettel bírnak, tehát hőszigetelők, hangszigetelők stb., másodsorban pedig utánaengedők, úgy 50 hogy a mindenkori rendeltetésszerű méretbefolyásolódásokat, pl. a hőtágulásokat könnyűszerrel követik. Vashuzallal fegyverzett hőszigetelő idomdarabok hatásfokát a huzalbetétek 55 nagyfokú hővezetőképessége igen lerontaná, de azonkívül a huzalbetéteknek az alapanyagétól erősen elütő hőtágulása minden egyes nagyobb hőfokváltozásnál újból és újból veszélyeztetné a szigetelő .60 idomdarab épségét. Evvel szemben a jelen találmány szerint azbeszt, kender, papír, stb., stb. betétszálakat használunk, amik a szigetelőképességet nemcsak hogy nem csökkentik, hanem még növelhetik is. Ezen- 65 kívül, ha van is még hőtágulási, stb. különbség az alapanyag és a betét között, ez utóbbinak engedékenysége ezt is minden tekintetben kiegyenlíti. A fegyverző vasbetétek a műkövet egy- 70 egy zárt egységű oszthatatlan tömbbé merevítik össze, míg a találmány szerint alkalmazott betétek gyakorlati értelemben nem is igen fokozzák az illető műkő szilárdságát. Az eljárásunk szerint előállí- 75