85233. lajstromszámú szabadalom • Asynchronindítású synchrongép

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS 85233. SZÁM. — Vll/g'. OSZTÁLY. Asynehoronindításu synchrongép. Siemens-Scliuckert Werke G. m. b. H. Berlin-Siemeiisstadt. A bejelentés napja 1921. évi junius hó 30-ika. Németországi elsőbbsége 1919. évi julius hó 21-ike. Synchronmótorokat asynchronindításra azáltal tettek alkalmassá, hogy az egyenáramú pólusokat valamely önmagában, vagy pedig egy indítóellenálláson át rö-5 vidre zárt tekercseléssel látták el. Az ilyen motorok azzal a hátránnyal bírnak, hogy az indítás alkalmával igen tekintélyes erősségű áramot vesznek fel és terhelés alatt nem indulnak asynehron. 10 A fenti hátrányokat a jelen találmány tárgyát képező synehronmótoroknál azáltal kerültük ki, hogy a pólus-ív és pólusosztás egymáshoz való viszonyát a szokásos mértéken túl megnöveltük. Ezen vi-15 szonynak a számbeli értéke synohronindulású segédtekercseléssel ellátott synchronmótoroknál 0.6—0.7 volt. A jelen találmány értelmében kedvező indulási viszonyokat azáltal biztosítunk, hogy ezt a vi-20 szonyszámot 0.8-nál nagyobbra választjuk. Az indulási viszonyok természetszerűleg annál kevezőbbek lesznek, minél közelebb esik ez a viszonyszám t. i. a pólusív és pólusosztás egymáshoz való viszonya az egy-25 sóghez. Viszont ebben az esetben a synchronjárásra való áttérés után a motor kedvezőtlenebb viszonyok között működik, amennyiben két-két szomszédos pólus között nagymértékű szórás jelentkezik. 30 Úgyszintén az egyenáramú tekercselés előállítása is nehezebb. Ezen körülmények mérlegelése után a pólusív és pólusosztás legkedvezőbb viszonyszáma 0.9—0.95 közé esik. 35 Ezen méretek mellett az indukált rész, tehát a legtöbb esetben a rótor kerülete, a normális asynchron-mótorok mintájára gyakorlatilag teljesen zárt. A tekercselás a rótor kerületén gyakorlatilag egyenleteto sen van elosztva, úgy hogy indítás alkalmával a pólusok és a rótor egymáshoz való pillanatnyi helyzetére való tekintet nélkül, úgy a statorban, mint a rotorban állandóan ugyanazon áramerősségek lépnek fel. Különösen kedvezőkké válnak a viszo- 45 nyok, ha a segédtekercselést az ismert asynchrontekercselések mintájára, mint valódi fázistekercselést képezzük ki, amely a lamelláit pólussaru megfelelő hornyaiban van elrendezve. Célszerűen járunk 50 el ez esetben, ha a pólusokat magukat is lamelláit vasból készítjük. A találmány egy kiviteli példáját a mellékelt rajzban tüntettük fel. (11) a kiképezett egyenáramú pólus, (13) a pólus- 55 szaru, (12) a pólustekercselés. A (14) ív által átfogott szög a pólusoiszitás szöge és a (15)-ös ív által átfogott szög a pólusszaru szögének felel meg. A jelen találmány értelmében a pólusív ós pólusosztás viszonya 60 nagyobb mint 0.8. A pólusok külső kerületén, vagyis a rótor kerületén a segédfázistekercselés felvételére szolgáló (16)-os hornyok nagy megközelítéssel teljesen egyenletesen vannak elosztva. Ezt a fázisteker- 65 cselést az indulás alkalmával egy indítóellenálláson át fokozatosan rövidre zárjuk. Ebben a stádiumban a segédfázistekercselés az asynchronindulás céljára szolgál. Ha pedig a mótor synchronizmusba jön, akkor 70 ez a tekercselés önmagában ismert módon valamely csillapító tekercselés szerepét játssza. A jelen találmány értelmében szerkesztett synchronmótorök és egydobos áramátalakítók közel a normális indító- 75 nyomatékkal indulnak és ezen magasértékű forgató nyomatékukat, még az asynchronról a synchronmenetre való áttérés alkalmával is megtartják. Az eközben fellépő áramlökések a kísérletek tanúsága 80