85232. lajstromszámú szabadalom • Berendezés váltakozó áramfeszültség szabályozók érzékenységének növelésére
— 2 -A (d2) fojtótekercs kapcsain fellépő résMltséTingádozasok tehát annál erősebbek, minél nagyobb a (di) fojtótekercs kapcsain mért (ei) feszültség a (d2) tekercs 5 kapcsain f ellépő (e2 ) feszültséggel szemben. Valójában a (di) fojtótekercs kapcsain mért feszültség nem teljesen állandó, 'a kis mértékű ingadozások azonban gyakorlatilag teljesen elhanyagolhatók. 10 A 2. ábrában az (ei) feszültségeket az ordinátatengelyre az (i) mágnesező áramerősségeket pedig az (m) abscissára vittük fel az et == f (i) ábrázolása céljából. Miután a (di) fojtótekercs nagy mértékt5 ben telítve van, az (a,) karakterisztika növekedő áramerősségek mellett az abscissatengellyel párhuzamosan halad. Az (e2 ) feszültség ordinátáit az (n) abscissatengelyről vittük fel; az (m) és (n) ab-20 scissatengelyek egymástóli távolsága a hálózati feszültség E. Miután a (d2 ) fojtótekercs nincsen telítve, az (a*) karakterisztika megközelítőleg egy egyenes irányában halad. A két karakterisztika (ai) 25 és (a2 ) a (b) pontban metszik egymást. Ha (ej)' és (e3 ) fázisban megegyeznek, akkor ez a metszési pont az egyensúlyi helyzetnek felel meg és segélyével megállapítható a két részletfeszültség (ei) és (e2 ), 30 valamint a mágnesező áram (i) értéke. Ha a hálózati feszültség értéke megváltozik, pl. AE-vel megnő, akkor az (m) abscisisatengely AE értékkel felfelé tolódik el és vele együtt tolódik el az (aj) karak-35 terisztika is az (a') helyzetbe. Az (a'i) és (a2 ) karakteriszt Lfcák most már a (b') pontban metszik egymást és a fojtótekercsek által felvett feszültségek (e'i) és (e'2 ) lesznek. A 2. ábrából látható, hogy a feszült-40 ségingadoaás dacára is az (ei) és (e'i) részfeszültségek egymástól kevéssé térnek el, míg azonban (e2 ) majdnem a teljes AE értékkel változott meg. Ahelyett, hogy a feszültsiégszalbályozó 45 (s) tekercsét a (d2 ) fojtótekerccsel párhuzamosan kapcsolnék, seriesbe is kapcsolhatjuk, sőt alkalmazhatjuk, mint telítetlen fojtótekercset is. 1 A 3—6. ábrák oly kapcsolások példa-50 kcnti foganatosításait mutatják amelyeknek célja, hogy a feszültségrelaist lehetőleg redukált közepes feszültség alá helyezzék, míg a feszültségingadozás teljes egészéiben működjék reá. A 3. ábrában két telí-55 tett fojtótekercset (di) és (d'i) és két telítetlen fojtótekercset (ds) és (d's) tüntettük fel, amelyek az ú. n. hídkapcsolás szerint vannak elrendezve. A relais (s) feszültségtekercse a két hidág között fekszik. Ha a feszültségeket úgy választjuk, hogy e2 ^ 6 e'2 , e, =- e'i és e'2 'kevéssel nagyobb, mint ei, akkor az (s) relaisre eső közepes feszültség elég kicsiny lesz és a relais megfelelő erős vezetékkel tekercselendő. A AE feszültségváltozás ez esetben teljes 6 egészében érvényesül az (s) tekercsen. . Ügy ezen, mint az 1. ábra szerinti kapcsolásnál a fojtótekercsek és a relaistekercs kölcsönhatása következtében fáziseltolódás lép fel. Ez a körülmény elhanya- 7 golható abban az esetben, ha a feszültségrelais áramszükséglete a fojtótekercsek mágnesező áramához képest kicsiny, vagyis, ha a fojtótekercsek méreteit elég nagyokra válaszltjuk. 7; Miután a (di) és (d\) fojtótekercsekben (3. ábra) egyrészt és a (d2 ) és (d'2 ) fojtótekercsekben, másrészt az áramok fázisban vannak, tehát a (di) és (d'i), valamint a (d2 ) és (d'2 ) fojtótekercsek egy-egy fojtó- §i tekerccsé egyesíthetők és így kapjuk a 4. ábra szerinti elrendezést. Az 5. ábrán egy oly elrendezést tüntet-, tünk fel, amelynél egy telített és egy telítetlen transformátor sekundar oldalai 8; (d'i) és (d'a) egymással szembe kapcsoltatnak, úgy, hogy az (s) feszültségtekercs az (e'f) — (e'i) feszültségdifferencia hatása alatt áll, míg ellenben a hálózati feszültségváltozások teljes egészükben befolyásolják a tekercset. Ezt a kapcsolást még tovább variálhatjuk, pl. a 6. ábra szerint, ahol a két transformátor mágneses fluxusát úgy kapcsoljuk egymás után, hogy egy háromágú transformátort kapunk egy te- gg lített (di) és két telítetlen (da) és (da) maggal. E transformátorban kiadódó differenciális feszültség e3 = e2 — et GS clZ cilcitt a feszültség alatt áll az (s) 10 relais. A leírt kiviteli példák helyett természetesen más kapcsolásokat is alkalmaztunk u. a. cél elérése végett. A leírt elrendezés éppúgy alkalmazható 10 lassú, mint gyors működésű (pl. Tirrill) szabályozóknál. Gyors működésű feszültségszabályozóknál való alkalmazása azon különös előnnyel bír, hogy már aránylag igen csekély feszültségingadozásnál a re- 11 lais rezgései oly gyors lefolyásúak, hogy előnyösen használhatók a gerjesztő áramkör közvetlenül vagy segédrelaisk által való periodikus kiiktatására, míg eddigelé ugyanezen célra a gerjesztőgép nagyobb 11 értékű feszültségingadozásai és egy ezen ingadozások által befolyásolt különleges rezgőtekercs alkalmazása volt szükséges.
