85227. lajstromszámú szabadalom • Eljárás valamely oldott alkatrész kiválasztására nemvizes oldatból
Megjelent 1'.>:>4. évi m : íjus l »ó 1-én. ' MAGYAR KIRÁLYI S^gW SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 8522 7. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás valamely oldott alkatrész kiválasztására nem vizes oldatból. The Silica GeL Corporation cég Baltiniore (Maryland, É. A. E. Á.). A bejelentés napja 1922. évi március hó 8-ika. E. A. E. A.-beli elsőbbsége 1921. évi február hó 25-ike. A vegyészeti iparban gyakorta fellép az a szükséglet, hogy valamely oldatból valamely abban oldott alkatrészt kiválaszszunk, akár azért, hogy a tisztátalanságo-5 kat előzetesen eltávolítsuk, akár hogy valamely értékes alkatrészt visszakapjunk és hasznosítsunk. A jelen találmány az ilyen alkatrészek kiválasztására vagy visszakapására szolgáló eljárásra vonat.0 kőzik valamely nem vizes oldatból, mely az ismeretes eljárások nehézségeit és korlátait kiküszöböli és mellyel a kiválasztást tökéletesebben és olcsóbban foganatosíthatjuk, mint eddig. 15 Ezen eljárás lényegében abban van, hogy a nem vizes oldatban levő alkatrészt alkalmas pórus szerkezetű likacsos anyaggal adszorbeáltatjuk. Ezen anyagból azután az adszorbeált anyagot tetszéssze-J0 rinti módon, pl. hevítés útján, felszabadítjuk, ill. visszakapjuk. Ismeretes, hogy az adszorbeáló anyagnak igen finom pórus szerkezetűnek kell lennie, hogy valamely gáz- vagy gőzalakú testet gázok 25 vagy gőzök elegyéből hatékonyan adszorbeáljon. A jelen találmány azon meglepő megfigyelésen alapul, hogy lehetséges valamely nem vizes oldat valamely oldott alkatrészét likacsos, igen finom mikrosz-30 kópos vagy ultramikroszkópos pórusu anyagokkal ádszorbeáltatni, ha ezen anyagok mineműsége bizonyos feltételeknek megfelel, melyeket a következőkben pontosan megszabunk! 35 A jelen eljáráshoz szükséges adszorbeáló anyagok likacsainak oly kicsinyeknek kell lenniök, hogy a határérték biztos megállapítása igen nehéz. A találmány szerinti eljárás értelmében ehhez azit a segédeszközt vesszük igénybe, hogy 40 azt a vízmennyiséget keressük, melyet az illető anyag egy grammja adszorbeál, ha vízgőz behatásának tesszük ki bizonyos hőmérsékleten és a gőz bizonyos parciális nyomásánál. 45 Ha hajszálcsövet állítunk oly folyadékba, mely a cső falát megnedvesíti, úgy a folyadék magasabbra emelkedik a csőben, mint azon kívül, mimellett az emelkedési magasság, vagyis a nívódifferencia 50 a csövön kívül és belül, a cső átmérőjétől függ. A csőben levő folyadékra kisebb gőznyomás hat, amely azonban csak akkor figyelhető meg, ha a cső átmérője rendkívül csekély és mely meghatározott 55 arányban nő az átmérő csökkenésével. Valamely likacsos testtől adott hőmérsékleten és bizonyos parciális nyomásnál ad-* szorbeált víz mennyisége úgy az egyes likacsok nagyságától, mint a likacsok go össztérfogatától függ. így tehát valamely adott folyadék, pl víz, azon mennyiségének meghatározása útján, melyet az egyik vagy másik likacsos test adott hő- • mérsékleten és adott parciális nyomásnál 65 adszorbeál, módunkban van két különböző adszorbciós anyagban levő likacsok nagyságát és térfogatát összehasonlítani, így pl. 1 gramm kovasav-gel teljes üregtérfogata valamivel 0.41 cm3 fölött van, 70 másszóval, ha a kovasav-gel likacsai teljesen megtelnek vízzel, akkor a fölvett vízmennyiség mintegy 41%-a a gel eredeti súlyának. A kovasav-gel ezen összes üregtérfogatának elég nagy százaléka oly ki- 75 esiny likacsokiból van, hogy a gel 30° C-on és 22 mm higanyoszlopnál kisebb parciális nyomás alatt a vízből saját sú-
