85206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zinknek écekből és más zinktartalmú anyagokból való elektrolytikus előállítására

Megjelent 13 934. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JnHgK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85206. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás zinknek ércekből és más zinktartalmú anyagokból való elektrolitykus előállítására. Tainton Urlyn Clifton mérnök Johannesburg- (Transvaal). A bejelentés napja 1915. évi szeptember hó 9-ike. A találmány tárgya elektrolitikus eljá­rás zinknek ércekből és más zinktartalmú anyagokból valói előállítására. Már isme­retes a zinknek valamely oldatból vagy elektrolitból való kivonására szolgáló el­járás, amelynél a zinksó (pl. zinkszulfát) oldatát elektrolizálják, miután ahhoz aránylagl nagymennyiségű savat (pl. kén­savat) és csekély mennyiségű kolloidális anyagot (pl. tragantgumit) adtak. A zink­nek ezen oldatból elektrolitikus leesapa­tás át vagy kiejtését nagy sűrűségű áram­mal végzik. A jelen találmány tárgya, folytonos el­járás vagy egy bizonyos nemű körfolya­mat egy ilyen oldatnak közvetlenül az ér­cekből vagy más zinktartalmú anyagok­ból való előállítására, mi mellett a talál­mány szerint az ilyen oldatot a fentemlí­tett műveletnél a zinknek elektrolitikus úton való visszaszerzésére alkalmazzuk. A jelen eljárásnak az eddigiekkel szem­ben való fölénye abban rejlik, hogy az eljárás saweszteség és a tisztátlanságok felgyülemlése nélkül hajtható végre. A találmány szerint az, ércet vagy más zinktartalmú anyagot, amelyből a zink ki­vonandó, először annyira felaprítjuk, hogy annaik zinktartalma az oldat szá-i mára könnyen hozzáférhetővé lesz. Az ércet célszerű meglehetősen finom porrá őrölni, hogy a hozzáadott oldattal köny­nyen átkavarható pépet alkosson. Szulfid vagy más zinkérc alkalmazása esetében a i felaprított anyagot megpörköljük, hogy a zink savban könnyen oldódó alakba men­jen át. Azután az ércet savval, pl. kénsavval kezeljük. Ez a savnak átszűrése (perco­latio) vagy bekeverése útján történhetik; 40 az utóbbi módszer előnyösebb, mivel a ke­zelés idejét megrövidíti. A jgavat ölyjan mennyiségben adjuk az érchez, hogy ép­pen elegendő legyen az ércben levő zink felvételére és közömbös oldat hátrahagyá- i5 sára. Az oldatot azután, ha szükséges, a feliszapolt szilárd anyagtól szűrés vagy ülepítés útján elválasztjuk és további sav­mennyiség hozzáadásával ismét megsava­nyítjulk. Célszerű az oldatot1 addig meg- 50 szűrni, míg meleg állapotban van, hogy a zinkszulfát kristályosodása szűrés köz­ben megakadályoztassék. Az eljárást elő­nyösen úgy végezzük, hogy a zink- és sav­tartalom koncentrációja lehetőleg nagy ér- 55 tékű, pl. literenként 140 g. zink és 75 g. szabad sav legyen. Az oldatot azután old­hatalan anódálkl és alkalmas katódák se­gélyével elektrolizáljuk; anódák gyanánt pl. ólomlemezek szolgálhatnak. Az áram- 60 sűrűséget az elektrolizisnél igen nagyra, pl. négyzetdeciméterenként 6—36 amperre választjuk és az, elektrolizálást addig foly­tatjuk, míg az oldatból kellő mennyiségű zinket ki nem vontunk. Ez kb. akkor kö- 65 vetkezik be, ha literenként 60 g. zink vá­lasztatott ki, amivel a savtartalomnak li­terenként 150—170 g. kénsavig való foko­zódása jár. Az oldatot azután az ércből kiindulva 70 következő módon regeneráljuk: A oldatot két részre osztjuk, oly mó­don, hogy az egyik rész éppen annyi savat tartalmazzon, mint amennyit az oldat ere­detileg tartalmazott. Ez a következő pél- 75 dával magyarázható meg: közelebbről: Te­gyük fel, hogy az oldatban eredetileg 75 g. szabad sav volt literenként, míg végül

Next

/
Oldalképek
Tartalom