85206. lajstromszámú szabadalom • Eljárás zinknek écekből és más zinktartalmú anyagokból való elektrolytikus előállítására
Megjelent 13 934. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JnHgK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85206. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás zinknek ércekből és más zinktartalmú anyagokból való elektrolitykus előállítására. Tainton Urlyn Clifton mérnök Johannesburg- (Transvaal). A bejelentés napja 1915. évi szeptember hó 9-ike. A találmány tárgya elektrolitikus eljárás zinknek ércekből és más zinktartalmú anyagokból valói előállítására. Már ismeretes a zinknek valamely oldatból vagy elektrolitból való kivonására szolgáló eljárás, amelynél a zinksó (pl. zinkszulfát) oldatát elektrolizálják, miután ahhoz aránylagl nagymennyiségű savat (pl. kénsavat) és csekély mennyiségű kolloidális anyagot (pl. tragantgumit) adtak. A zinknek ezen oldatból elektrolitikus leesapatás át vagy kiejtését nagy sűrűségű árammal végzik. A jelen találmány tárgya, folytonos eljárás vagy egy bizonyos nemű körfolyamat egy ilyen oldatnak közvetlenül az ércekből vagy más zinktartalmú anyagokból való előállítására, mi mellett a találmány szerint az ilyen oldatot a fentemlített műveletnél a zinknek elektrolitikus úton való visszaszerzésére alkalmazzuk. A jelen eljárásnak az eddigiekkel szemben való fölénye abban rejlik, hogy az eljárás saweszteség és a tisztátlanságok felgyülemlése nélkül hajtható végre. A találmány szerint az, ércet vagy más zinktartalmú anyagot, amelyből a zink kivonandó, először annyira felaprítjuk, hogy annaik zinktartalma az oldat szá-i mára könnyen hozzáférhetővé lesz. Az ércet célszerű meglehetősen finom porrá őrölni, hogy a hozzáadott oldattal könynyen átkavarható pépet alkosson. Szulfid vagy más zinkérc alkalmazása esetében a i felaprított anyagot megpörköljük, hogy a zink savban könnyen oldódó alakba menjen át. Azután az ércet savval, pl. kénsavval kezeljük. Ez a savnak átszűrése (percolatio) vagy bekeverése útján történhetik; 40 az utóbbi módszer előnyösebb, mivel a kezelés idejét megrövidíti. A jgavat ölyjan mennyiségben adjuk az érchez, hogy éppen elegendő legyen az ércben levő zink felvételére és közömbös oldat hátrahagyá- i5 sára. Az oldatot azután, ha szükséges, a feliszapolt szilárd anyagtól szűrés vagy ülepítés útján elválasztjuk és további savmennyiség hozzáadásával ismét megsavanyítjulk. Célszerű az oldatot1 addig meg- 50 szűrni, míg meleg állapotban van, hogy a zinkszulfát kristályosodása szűrés közben megakadályoztassék. Az eljárást előnyösen úgy végezzük, hogy a zink- és savtartalom koncentrációja lehetőleg nagy ér- 55 tékű, pl. literenként 140 g. zink és 75 g. szabad sav legyen. Az oldatot azután oldhatalan anódálkl és alkalmas katódák segélyével elektrolizáljuk; anódák gyanánt pl. ólomlemezek szolgálhatnak. Az áram- 60 sűrűséget az elektrolizisnél igen nagyra, pl. négyzetdeciméterenként 6—36 amperre választjuk és az, elektrolizálást addig folytatjuk, míg az oldatból kellő mennyiségű zinket ki nem vontunk. Ez kb. akkor kö- 65 vetkezik be, ha literenként 60 g. zink választatott ki, amivel a savtartalomnak literenként 150—170 g. kénsavig való fokozódása jár. Az oldatot azután az ércből kiindulva 70 következő módon regeneráljuk: A oldatot két részre osztjuk, oly módon, hogy az egyik rész éppen annyi savat tartalmazzon, mint amennyit az oldat eredetileg tartalmazott. Ez a következő pél- 75 dával magyarázható meg: közelebbről: Tegyük fel, hogy az oldatban eredetileg 75 g. szabad sav volt literenként, míg végül