85175. lajstromszámú szabadalom • Vizijármű
. _ Megjelent 1934. évi május hó 326-én. MAGYAR KIRÁL? I JHRh| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85175. SZÁM. — XV/c. OSZTÁLY. Vizijármtí. Brandenburg' Ottó mérnök Budapest. A bejelentés napja 1921. évi junius hó 11-ike. A jelen találmány tárgyát egy új elrendezésű vízijármű, nevezetesen siklóhajó képezi. A siklóhajók miként ismeretes abban különböznek az eddigelé használatos 5 vizijárművektől, hogy vizipropelleren kívül sok esetben légcsavarral, sőt repülőgépekéhez hasonló felületekkel vannak felszerelve, amelyeknek célja az, hogy menetközben magát a hajótestet a vízből i annyira kiemeljék, hogy az úgyszólván csak a felszínen siklik tova. A hajótestnek a vízből való kiemelkedése által az; ellenállás lényegesen csökkenik és éppen ezért az ily hajókkal a vízen eddig ismeretlen sebességekkel lehet haladni. A gyakorlat azt mutatta, hogy a hajótest ellenállása nemcsak annak alakjától és a bemerülés nagyságától, hanem nagy mértékben attól szögtől is függ, melyet a víz felszíne és hajótest hossztengelye egymással bernak. Minél kisebb ez a szög, — amelyet következőkben röviden a beállítás szögének fogunk nevezni — annál kisebb az ellenállás is. 25 A jelen találmány lényege abban áll, hogy a hajótesit alsó, vízbe merülő része két fokozatban van kiképezve, amelyek közül az első a jármű elülső részén elrendezett fokozat az, amelyikre teljes menetáO ben az egész hajótest felfekszik, amely tehát a tulajdonképpeni futófokozat. Éppen ezért e fokozatot a következőkben fő-futófokozatnak fogjuk nevezni. A második fokozat a hajó hátsó részén van elrendezve, 35 felülete az elsőnél lényegesen kisebb, azonkívül teljes menetnél a vízből kiemelkedik és csakis annak felszínén siklik. A feladat amelynek megoldásaként a járművet szerkesztettem, abban áll, hogy K) menetközben a legelőnyösebb beállítási szög és ezzel a legkisebb ellenállás mindenkor beszabályozható legyen. Ezen beállításra szolgál a második fokozat, amelyet a következőkben röviden mellékfutófokozatnak fogunk nevezni. 45 A rajzon a találmány több kiviteli példáját tüntettem fel. Az 1. ábra oldalnézetben, a 2. ábra alulnézetben, vázlatosan mutatja a találmány egyik kiviteli alakját, (a) a hajó teste, (b) 50 a főfutófokozat, amely közvetlenül a hajó súlypontja, (r) közelében van elrendezve, azon célból, hogv teljes menetben a hajó csakis ezen fokozattal merüljön a vízbe, (b) a mellékfutó fokozat, amely a súlypont- 55 tói távol, a hajó hátsó végén van elrendezve. A víz felszíne (v) az örvénylések következtében teljes menetben az első fokozatot elhagyva alászáll, a hajótest alatt csatornaszerűen kontrahál és ezen csator- 60 nában, a főfokozat sodrában, a felszínen siklik a (b') mellékfokozat. A mellékfokozat lényegileg fából, acélból A7 agy más hasonó anyagból készült lemez; alakja lehet sík, de lehet szögben megtörve ék- 65 alakúan is kiképezve, mint azt a 3. ábra mutatja. Felülnézetben alakja lehet négyszög vagy más tetszőleges alak is. Jellemző ezen mellékfokozatra, hogy egyrészt beállítási szöge (a) változtatható, másrészt 70 az egész mellékifokozat emelhető, illetőleg sülyeszthető, vagyis a hajótesttől való vertikális távolsága megváltoztatható. Azáltal, hogy a mellékfokozat beállítási szögét, illetőleg; a hajó testétől való ver- 75 tikális távolságát megváltoztatom, megváltozik a hajó (ji) beállítási szöge, amelyet tehát módunkban van mindenkor a legkedvezőbb értékre beállítani. A mellékfokozat elállítására szolgáló 80
