85167. lajstromszámú szabadalom • Meander szerű vonalakban épített fal

Megjelent 1934. évi május hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85167. SZÁM. — VlII/a. OSZTÁLY. Meander szerű vonalban épített fal. Dr. Katona Fülöp mérnök Budapest. A bejelentés napja 1921. évi szeptember hó 28-ika. Fél- vagy negyedtégla vastagságú falak olyan kis stabilitással bírnak, hogy emiatt sem meg nem terhelhetők, sem pedig szélnyomásnak ki nem tehetők. 5 Jelen találmánynak tárgya most már egy olyan fél- vagy negyedtégla vastag fal, melynek stabilitása a rendes faléhoz képest mégegyszer akkora, sőt még ennél is nagyobb, úgy, hogy ezt a falat már meg 10 is lehet terhelni és szélnyomásnak is ki lehet tenni. Az elv, amelyen ez a találmány alapszik, abból áll, hogy ezt az új falat nem építjük fel egyenes irányú vonalban, mint más fa-15 lat, hanem derékszögben megtörve meanderszerűen, miáltal a falnak statikai értelemben vett alapszélessége a legszélsőbb függélyes falsíkok közötti távolsággal egyenlő, ami tehát a tényleges falvastag-20 ságnak legalább a kétszerese. A mellékelt rajz 1-ső, 2-ik és 5-ik ábráján egy féltégla vastag falnak egy kiviteli alakját láthatjuk alaprazjban és nézetben, a 25 3-ik, 4-ik és 6-ik ábrákon pedig egy másik kiviteli alaknak ugyancsak alaprajzát és nézetét. A 7-ik és 8-ik ábrák egy negyedtégla vastag falnak az alaprajzát mutatják. A 30 9. és 10. ábrák egy élőkre állított téglákból készített falat szemléltetnek, mely részben féltégla, részben pedig negyedtégla vastagságú. Végre a 11., 12. és 13. ábrák egy falat mutatnak 35 betonlapokból. A falszerkezet megérthetése végett gondoljunk magunknak egy féltégla vagy negyedtégla vastag falat függélyesen egyenlő nagyságú (a, b, c, d) mezőkre osztva és ezeket a mezőket mindig felváltva pár- 40 huzamosan egymással eltolva, úgy azonban, hogy két-két szomszédos mező egymást legalább egynegyedtégla vastagságban átfedje. Az 1-ső ós 2-ik ábrán ez az átfedés egyféltégla szélességű. 45 Ezen két ábra szerint egy-egy mezőnek : minden második rétege négy-négy futókötésben elhelyezett téglából áll, és pedig (al, a2, a3, a4) (bl, b2, b3, b4) (cl, c2, c3, c4) (dl, d2, d3, d4) s i. t., míg a közbenső réte- 50 gekben csak 3 futó tégla van, a negyedik pedig kötő. Két egymás fölött levő rétegnek, lásd az 1-ső és 2-ik ábrát, összekötéséből most már kiviláglik, hogy az 1-ső ábra 1-ső és 2-ik mezejének egymással érintkező 55 (a4, bl) tégláit a fölötte levő rétegnek (b5) téglája (lásd a 2-ik ábrát) köti át és így tovább, a 2-ik és 3-ik mező (b4, el) érintkező tégláit a (e5) tégla köti át és így tovább. Ezek az átkötések, melyek minden 60 második sorban előfordulnak, szoros kapcsolatot létesítenek az egész falnak egymással szomszédos mezői között a falnak meanderszerű külsőt adnak, ki- és beszögelő sarkokkal, alhogy azt az 5-iik ábra mu- 65 tatja. Ha a falat kerítés gyanánt használjuk, úgy sokszor annak szüksége is felmerül, hogy a falat áttörésekkel készítsük. A 3-ik, 4-ik és 6-ik ábrákon egy ilyen falnak kivi- 70 teli alakját láthatjuk. Az áttöréseket úgy érjük el, hogy a falnak egyes függélyes hézagait kiszélesítjük és azokat természetesen habarcskitöltés nélkül hagyjuk. 75 Ha az egyes mezők egyes rétegeiben négynél több, vagy annál kevesebb téglát alkalmazunk, úgy mindig más alakú falat