85122. lajstromszámú szabadalom • Berendezés szögletek lyukak fúrására

ív hasonló módon vannak szerkesztve. Az (E6) és (F6) íveket az (A6) pontból vont negyedik (16) ív köti össze. Az ily módon kiképezett és, a rajzon eredményvonallal 5 jelzett vonal a görbe jellemző határvona­lának nevezhető és az ily alakban kiké­pezett alakkorong az (A6) vezérlőszög csú­csát a (H6) pályán vezeti. Ez a pálya megközelítően tökéletes négyzetet alkot 10 igen kicsiny átmenetekkel a sarkakban. Az átmenetek nagysága így alig jöhet tekintetbe és a szerszámnak som kell for­gás közben időnként megállania. A2r éles (B6, C6) csúcsok azonban a ve-15 zeték felületét koptatják, ill. abba berá­gódnak. Ez azáltal küszöbölhető ki, hogy a vezérgörbét a jellemző határvonalnál nagyobbra szerkesztjük és számára na­gyobb négyzetes vezetéket alkalmazunk. 20 Evégett a jellemző határvonal megfelelő részeivel központos és tőlük állandóan egyenlő távolságban levő (D7, E7, F7, 17) íveket vonunk és a (D7) ív végeit az (E7) és (F7) ívek szomszédos végeivel a (B6) 25 illetve (C6) csúcspontokból vont (K) és (L) ívek útján kötjük össze. A görbe alak­ját ezek után az ábrán látható megvas­tagított folytonos vonal tünteti fel és olyan lyuk fúrását teszi lehetővé, amely-30 nek alakját a (H6) szakadozott vonal jelzi. Az éles sarkak kiküszöbölésének ez a módja azonban természetesen nem szo­rítkozik a görbének a 8. ábrán látható különleges alakjára. 35 A találmány egy további jellemzője a vezérgörbének oly szerkesztésében áll, hogy meghatározott nagyságú vezetékkel kapcsolatban különböző nagyságú lyu­kak fúrására alkalmas alakkorongok 40 használhatók. Ha annak a háromszögnek az alapvo­nala, amely háromszög körül a vezér­görbe szerkesztve van, 50% -kai hosszabb, mint a magassága, akkor ez a magasság 45 ugyanakkora lesz, mint a fúrt lyuk oldal­nézete, a Iháromszög alapjára állított me­rőleges középpontja pedig a vezérgörbe és vezetékének középpontját adja. Ter­mészetesen a vezeték nagysága nem lé-50 nyeges, feltéve, hogy a fúrandó lyukak oldalhossza kisebb, mint a vezérgörbe ol­dalméretének kétharmadrésze. Legyen pl. a vezeték oly négyzet alak­jában kiképezve, melynek i(2") oldalhosz-55 sza 5 cm (9. ós 10. ábra). A négyzetben meghúzzuk az (M) és (N) oldalfelező vo­nalakat. Az i(N) vonaltól a fúrandó lyuk (S) átmérőjének felével egyenlő távol­ságra ezzel a vonallal párhuzamos (O) vonalat húzunk és az (M) vonalon az (N) 60 (S\ 2 I távolságban a (P) pontot jelöljük meg. Az (O) vona­lon az (M) vonaltól mindegyik oldalon 3 \ -Sl távolságban (Q, R) pontokat jelö­lünk ki. Ezután a (P, Q) és a (P, R) pon- 65 tokon (T), illetve (U) vonalakat, húzzuk meg. Ezek kiegészítik azt a háromszöget, amely körül a vezérgörbét kell szerkesz­teni, az (O) vonalnak azzal a részével, amely a (Q, R) pontok között van és 70 amely a háromszög alapját képezi, hosz­szúsága pedig ^ S a rajzokon ez a há­lQ romszög alapjával felfelé fordítva látható. A (D8), ill. (D9) görbéket a (P) közép­pontból a (G) négyzetnek a (T) és (U) 75 vonalakon túl fekvő oldalával érintőlege­sen húzzuk meg. Az (E8), ill. (E9) görbé­ket a (Q) középpontból a (G) négyzetnek az (O) és (T) vonalak által bezárt oldalá­val érintőleg. Az (F8), ill. (F9) görbéket 80 pedig az (R) középpontból a (G) négy­zetnek az (0) és i(U) vonalak által megha­tározott oldalával érintőleg. A (KI, Ll) és (II), ill. (K2, L2) és (12) görbéket a (Q, E) ill. (P) középpontokból 85 oly módon vonjuk meg, hogy azok a ve­zérgörbe határvonalát kiegészítsék. A 9. ábra szerint a vezérgörbe úgy van szerkesztve, hogy az a fúró vágóéle oly négyzetes lyukat vág ki, amelynek (1") 90 oldalhossza 2.5 cm, a 10. ábra szerint pe­dig a méretek oly módon vannak megvá­lasztva, hogy a fúrandó négyzetes lyuk menete 1.25 cm legyen. A találmány tár­gyának alkalmazásával adott nagyságú 95 vezeték segélyével tetszőleges négyzetes lyuk fúrható, amelynek mérete a vezeték nagyságának 2 /3 részéig terjedhet. A leírt berendezés nagyon kevés rész­ből áll, amelyek mind szilárdak és mere- 100 vek. A berendezés például esztergapadba könnyen és gyorsan szerelhető be. A ve­zérgörbe középpontjának nem kell pon­tosan egybeesnie az esztergaorsó tenge­lyével, hanem a részek úgy állítandók be, 105 (hogy a fúró tengelyét a forgástengellyel párhuzamosan tartsák; a részek szerke­zete lehetővé teszi, hogy ez a párhuzamos helyzet könnyen érlhető el. Szabadalmi igények: 110 1. Berendezés szögletes lyukak fúrására, amelyre jellemző, hogy a fúró oly tok­mányba van befogva, amely egy forgó

Next

/
Oldalképek
Tartalom