85069. lajstromszámú szabadalom • Kiömlőnyílás karburátorok számára

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 85069. SZÁM. — Yd/2. OSZTÁLY. Kiömlőnyílás karburátorok számára. Juhász Kálmán gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1921. évi szeptember hó 12-ike. Jelen találmány tárgyát képező kiömlőnyílás lényegében nem egyéb, mint két egymással szemben fekvő koaxiális és általában egyenlő átmérőjű cső végei 5 között levő rés, amely rés a két csővég közelítése, illetőleg, távolítása által, szűkíthető és tágítható. A csövek: szemben álló végei, melyek a rést képezik, lehetnek többé vagy kevésbbé tompák vagy 10 élesek. A tüzelőanyag a csővön kívül fog, ; lal helyet és felszíne általában a rés alatt fekszik, de lehet felette is. Szívásnál a kiömlés a cső belseje felé történik. Az alsói cső vége zárva lehet, amikor is a csö-15 vön át levegőáramlás nincs. Lehetséges , azonban oly elrendezés is, melynél a cső nyitott és a keverékhez szükséges levegő vagy annak egy része a csövön keresztül áramlik. A rés lehet teljes hosszában 20 nyitva, vagy bizonyos hányada megfelelő kivágással ellátott tolattyúval elfödve, mi/kor is a tüzelőanyag kiömlése csakis a szabadon hagyott részleten történik,. A tolattyú tengelyirányú elmozgatásával, 25 ami kézzel vagy automatikusan (a motor szívása, barometrikus nyomás, hőfok stb. hatása alatt) történhetik, a rés működő hossza növelhető és csökkenthető. A mellékelt ábrák a találmány tárgyá-80 nak! megvilágítására szolgálnak. Az 1—5. ábrák a rés alakításának, különböző, de nem összes lehetséges módjait mutatják. Az 1. ábra tompán ütköző csővégekből ké-85 pezett rést tüntet fel, a 2. ábra belső oldalán legömbölyített, kontrakció nélküli rést, a 3. ábra egy késéi és egy tompa vég által képezett kiömlőnyílást, a 40 4. ábra két késéi által képezett kiömlőnyílást, az 5. ábra szintén két késéi által képezett -kiömlőnyílást tüntet fel. A 6—8. ábrák a rés beállítására és a kiömlőnyílásnak a karburátorba való be- 45 építésére vonatkozó néhány kiviteli ala^ kot tüntetnek fel. A 6. ábra porlasztó csövet tüntet fel, mely a karburátor keverő terében helyezhető el. A levegő egy része a porlasztó csövön 50 át. áramlik, és intenzív porlasztást végez, a, 7. ábra alul zárt ldömlőcsövet mutat, a ; ;; rés beállítása mikrometer csavarral történili, a 55 8. ábra oly elrendezést tüntet fel, melynél a kiömlőrés az úszóedény tengelyében foglal helyet. Az úszóedény fedelének ki- vagy becsavarásával a rés magassága változtatható. A rés működő hossza ék- 60 alakú kivágással ellátott tolattyú segélyével változtatható. Az összes égési levegő vagy annak egy részei : a csövön áramlik keresztül. Ezen tüzelőanyagnyílás előnyei a kö- 65 vetkezőkben foglalhatók össze. A karburátorokkal szemben a legfontosabb követelmény, hogy a különböző üzemviszonyok] közt azonos összetételű keveréket szolgáltasson. A legtöbb hasz- 70 nálatos karburátor azonban ezt a követelményt tökéletlenül elégíti ki, mert a tüzelőanyag kifolyása nem ugyanazon törvény szerint történik, mint a levegőé. Az eltérést a hajesövesség okozza, amely ki- 75 sebb sebességnél a kiömlést aránylag erősebben fékezi, mint nagyobb sebességnél, minek következtében a keverék kisebb depressziónál tüzelőanyagban aránylag szegényebb, mint nagyobb sebességeknél. 80 A hajesövesség ezen káros befolyása annál kisebb, minél rövidebb a hajcsöves l:e-