85051. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, őskátránynak, félkoksznak és éghető gázoknak előállítására szilárd tüzelőanyagokból
— 2 — vezetékbe vezethetjük. A (h) szelep fojtása és a (k, 1) szelepek megfelelő beállítása által az (o) és (n) fúvókákon át áramló gázok mennyiségét a mindenkori szükségletnek f> megfelelően szabályozhatjuk. Magától értetődik, hogy a rendes üzemben is az (n) és (o) fúvókákat egészen vagy részben idegen gázforrásból is táplálhatjuk. 10 A (b) dobot gáz helyett szénporfúvóka segélyével, szénporral, kokszporral, vagy félkokszporral, esetleg a készülékből távozó félkoksz megőrlése révén nyert félkokszporral fűthetjük, miáltal a kemencé-15 bői távozó gázok fűtőértékét fokozhatjuk. Magától értetődik, hogy a szénportüzelést a gáztüzeléssel egyesíthetjük, vagy valamely más tüzelést is használhatunk. A hidegebb, éghető redukáló gázoknak 20 az égéstermékekhez való hozzákeverése által, mielőtt ez utóbbiak a párlandó anyaggal érintkezhetnének, a hőmérsékletnek az őskátrány kinyerése szempontjából megengedett hőmérsékletre való csökkentése Í5 mellett, még a kátránygőzöket az égéstermékek oxidáló hatása ellen is megvédjük. A forgó csőkemencéből távozó desztilláció-gázokat az elégési gázok hígítják, miáltal az előbbiek fűtőértéke csökken. Az-10 által, hogy a hőmérséklet csökkentése céljából az elégési gázokhoz keverendő gázt oly hőmérsékletre melegítjük elő, mely a csőkemencében uralkodó legalacsonyabb gázhőmérséklet és az őskátrány kitermeld lése szempontjából legkedvezőbb hőmérséklet között fekszik, a csőkemencéből távozó gázkeverék fűtőértékét növelhetjük. Ugyanis az előmelegítés révén a kemencébe vezetett kalóriák a párlást támogatják, miáltal adott mennyiségű párlási gáz termelésére kevesebb tüzelőanyagra és elégési levegőre van szükség előmelegítés esetén, mint egyébként, vagyis a párlási gázok kevésbbé higíttatnak. Ugyanily ható tású az égési levegő előmelegítése, valamint az éghető gázé is, amennyiben ilyent használunk a csőkemence fűtésére. A csőkemencébe jutó összes gázokat is előmelegíthetjük, miáltal a kemencéből távozó >0 gázkeverék fűtőértékét még tovább növeljük. Az előmelegítés céljaira a folyamat távozó melegmennyiséget értékesíthetjük, olyként, hogy az elvezetendő kondenzációs meleget a levegő és gáz előmelegítésére >5 használjuk fel, míg a kokszmeleget az előmelegítendő éghető gázokkal való közvetetten érintkezéssel értékesíthetjük. Szükség esetén a különböző gázok további előmelegítését eszközölhetjük azáltal, hogy azokat külön fűtött hőkicserélő 60 készülékeken, pl. regenerátorokon, a legcélszerűbben fémes csőrekuperátorokon vezetjük keresztül. Ha azonban a párlást úgy kívánjuk vezetni, hogy a nem csökkentett őskátrány- 65 kitermelés mellett a szilárd tüzelőanyagnak lehetőleg nagy része elgázosíttassék, úgy a csőkemence fűtése céljából magában a csőkemencében termelt és finoman porított félkokszot korlátozott levegőmeny- 70 nyiséggel önmagában véve ismert módon lehetőleg szénoxidban gazdag gázkeverékké égetjük el, míg egyébként az eljárást a fent leírt módon hajtjuk végre. Ezen esetben is a csőkemencéből távozó 75 gázok fűtőértékét az égési levegőnek, ill. az égéstermékek lehűtése céljából hozzákeverendő gázoknak fent jelzett előmelegítése révén fokozhatjuk. Jobbminőségű szén feldolgozása esetén, 80 ill. ha az égési levegőt, vagy a cirkuláló gázokat előmelegítjük, a csőkemencében nagyobb mennyiségű félkokszot termelünk, mint amennyi elgázosítható, minélfogva félkokszfelesleg keletkezik, mely tet- 85 szőleges módon értékesíthető. A találmány szerinti eljárás sajátossága és nagy hőekonomiája folyán kisebb értékű tüzelőanyagokat, amelyeket eddig egyáltalában nem, vagy csak előzetes szárítás után le- 90 hetett ífeldolgozni, az 'új eljárás szerint nyers állapotban dolgozhatunk fel. Szabadalmi igények: 1. Eljárás őskátránynak, félkoksznak és éghető gázoknak előállítására szilárd 95 tüzelőanyagokból forgó csőkemencében, amelyben a hevítésre szolgáló meleg gázokat ellenáramban vezetjük a párlandó anyaggal szemben, jellemezve azáltal, hogy a meleg elégési gázok révén 100 a párlandó anyaghoz vezetett hasznosítható melegmennyiségeket, ezen elégési gázokból és az elégésben részt nem vevő hidegebb éghető gázokból képezett gázkeverék közvetítésével visz- 105 szük át a forgó csőkemencében levő párlandó anyagra. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás megvalósítási módja, melyet az jellemez, hogy a forgó csövet poralakú tüzelőanyagnak 110 swénporlángzóban való elégetése által fűtjük. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt eljárás megvalósítási módja, melyet az jellemez, hogy az elégési gázoknak lehűtését a 115
