85051. lajstromszámú szabadalom • Eljárás, őskátránynak, félkoksznak és éghető gázoknak előállítására szilárd tüzelőanyagokból

I Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85051. OSZTÁLY. — XI b. SZÁM. Eljárás őskátránynak, félkoksznak és éghető gázoknek előállítására szilárd tüzelőanyagokból. Weiss Jenő mérnök Budapest. A bejelentés napja 1923. évi január hó 13-ika. Üjahban arra törekszenek, hogy a szénből, főképpen barnaszénből a kátrányos részeket lehetőleg eredeti alakjukban nyerjék ki és ezen, túlnyomólag a paraífin-i sorba tartozó vegyületekből álló kátrányt őskátránynak nevezik. Ezen célból a szenet a magas hőmérséklet mellett végzett száraz destilláció helyett lehetőleg alacsony hőmérsékleten kezelik az illó részek ) kihajtása céljából, vagyis a szenet csupán párolják, hogy a kátrányos részek krakkolását, ciklikus szénhidrogénekké, ill. vegyületekké való átalakulását meggátolják. Az alacsony hőmérsékleten való párolás-i sal nyert kokszszerü terméket a magas hőmérsékleten végzett száraz desztilláció útján nyert koksszal ellentétben félkoksznak nevezik. A szén kezelése mindkét esetben száraz desztilláció útján ) történik, azonban az alacsony hőmérsékleten végzett száraz desztillációt megkülönböztetés végett párolásnak nevezzük. A szénnek őskátrány előállításával kapcsolatos párolására már ajánlották forgó i kemencék alkalmazását, nevezetesen a Thomas-féle retortát és a Thyasen-féle kemencét használták kőszén gáztalanítására. Ezen kemencék külső fűtésre vannak berendezve, tehát hőtechnikai és hőgazda-5 sági szempontból nem kielégítőek és alig használhatók kisebb értékű tüzelőanyagok pl. barnaszén, főképpen pedig nyers barnaszén párolására. A belső fűtést eddig nem sikerült megoldani (1. Beischlag 5 „Neue und alte Wege der Braunkohlenund Schieferverschwelung", Berlin 1920, 153. lap). A találmány eljárás szilárd tüzelőanyagok, pl. kőszén, barnaszén, lignit párolására, őskátrány előállítása mellett, belső 40 fűtésű forgó csőkemencében, úgyhogy a meleg legmesszebbmenő kihasználása mellett az őskátrány kitermelésére legkedvezőbb viszonyokat nyujtjuk. A találmány szerinti eljárást a minden- 45. kori kívánalmaknak megfelelőleg vagy úgy hajthatjuk végre, hogy az őskátrány és az éghető desztillációgázok mellett lehetőleg nagy félkokszkitermelést érjünk el, vagy pedig úgy vezetjük a folyamatot, 50 hogy a termelt félkoksznak kisebb, vagy nagyobb részét elgázosítjuk, lehetőleg nagymennyiségű éghető generátorgáz nyerésére. A találmány lényege abban áll, hogy a 55-meleg elégési gázok révén a párlandó anyaghoz vezetett hasznosítható meleg mennyiségeket ezen elégési gázokból és az elégésben részt nem vevő hidegebb éghető gázokból képezett keverék közvetítésével 60-visszük át a forgó csőkemencében levő párlandó anyagra. Mivel ugyanis az eljárás a melegnek legmesszebbmenő kihasználását célozza, a gázmentesítésre csupán az elégési gázok 65 révén való közvetlen belső fűtés jöhet tekintetbe, emellett azonban dacára annak, hogy az elégési gázokat a desztillációgázokkal keveredni engedjük, lehetőleg nagyértékű fűtőgázokat kell a forgó cső- 70 kemencében előállítani. Ezen célból azonban a desztilláció végrehajtásához szükséges melegmennyiségek fejlesztése céljából elégetendő tüzelőanyagot lehetőleg az elméleti levegőmennyiséggel tökéletesen kell 75-elégetnünk, miáltal magas hőmérsékletű lángot nyerünk, amely az őskátrány előállítását hátrányosan befolyásolja. Ezért