85039. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegkompozició előállítására

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGIAK KIRÁLYI JsHHK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 85039. SZÁM. — XVII/e. OSZTÁLY. Eljárás üvegkompozició előállítására. Corning: Giass Works cég* Corning (New-York állam), mint Suliivan Cornelius és Taylor William Chittenden vegyészek jogutódja. A bejelentés napja 1920. évi julius hó 5-ike. É A. E. A.-beli elsőbbsége 1917. évi lebruár hó 26-ika. A találmány tárgya eljárás egy új üvegkompozíció előállítására. Az általánosan ismert üvegek közé tartoznak az alkali-szilikátüvegek, amelyek egy vagy i több vegyértékű oxidot (kalciumoxidot, zinkoxidot, stb.) tartalmaznak oly célból, hogy az üvegnek bizonyos mértékű állékonyságot kölcsönözzenek. A mésznek, mely az említett célra általánosan szoká-3 sos, az a tendenciája van, hogy az üveg keménységét fokozza, úgy, hogy az eddig használt mészüvegek keményebbek voltak, semmint az bizonyos célokra, pl. villamos izzólámpák körtéinek gyártására 5 megengedhető volna. Tudomásunk szerint az elektromos izzólámpák körtéinek gyártásánál a szokásos gyakorlatban ólomüvegeket használtak, minthogy csak az ilyen üvegek alkalmazásával lehetett oly ) kiterjedésű együtthatót elérni, mely megközelítette az árambevezető huzalokhoz használt platina kiterjedési együtthatóját (t. i. 0,0000091-et). Az ily üvegnél megkívánt sajátságok egyike az, hogy ne le> gyen túlkemény és így ne gátolja meg a kemencében való megfelelő munkát, továbbá, hogy megfelelő viszkozitással bírjon azon hőmérséklet körzetén belül, melyben az a gyártás alatt még könnyen 3 kezelhető és végül, hogy eléggé állékony legyen arra, hogy a bomlásnak ellentáljon és pedig úgy a maróhatások, mint a hosszú és ismételt hevítések alkalmával, Az utóbbi műveletek többféle üvegnél 5 szétválást (devitrifikációt) vonnak maguk után. Ha a közönséges mészüvegnél alkali hozzáadása útján a keménység csökkentését kísérlik meg, úgy annak kiterjedési együtthatója az említett célra megenge deitt határokon túl növekedik. A feladat 40 tehát az, hogy mész- vagy alkaliföld-oxidok alkalmazása esetén ily oxid hozzáadásával állékonyságot és egyidejűleg eléggé lágy üveget érjünk el, anélkül, hogy oly nagymennyiségű alkalit adnánk 45 hozzá, mely már meg nem engedett módon növelné az üveg kiterjedését. Azt találtuk, hogy a magnezit-oxid a mésznél alkalmasabb ezen eredmény elérésére, amennyiben a magnézia-üvegeknek ala- 50 csonyabb a kiterjedési együtthatója, mint az azonos lágyságú mészüvegeké és hogy a magnéziumoxidnak akár egyedüli kétvegyértékű oxid gyanánt, akár több kétvegyértékű oxid egyike gyanánt való al- 55 kalmazása esetén, — mely utóbbi esetben azt alkalmas arányokban kombináljuk egyéb kétvegyértékű oxidokkal —, módunkban áll kielégítő kiterjedési képességet, állékonyságot, lágyságot és viszkozi- 60 tást elérni. Azt találjuk továbbá, hogy a lágyság előidézése tekintetében a leghatásosabbak az olyan mennyiségek, amelyeknél a mész és magnézia egyenlő molekuláris arányokban vannak, noha kielégítő 65 eredményeket érünk el oly üveggel is, mely meszet egyáltalán nem tartalmaz. Másrészt abban az esetben, ha a mész molekuláris arányán túlnöveljük a magnéziumoxid molekuláris arányával szemben, 70 az üveg keménysége gyorsan fokozódik, míg a keménység fokozódása a mész arányát meghaladó magnéziumoxid esetén sokkal lassúbb. Ekként tehát minimális