85032. lajstromszámú szabadalom • Termosztatikus kapcsoló

— 2 — hőmérsékletingadozásoknál nagy erői fejt ki. A fent leírt elrendezés mellett egyéb­ként ugyanazon körülmények között el-5 érjük ,a szikra ív teljes kiállását, vagy pedig lényeges csökkenését. E révén a fentebb már említetteken kívül még azt az előnyt érjük el, hogy az áramkör megszakítása gyorsa'bban következik he. 10 Ez a körülmény viszont lehetővé teszi azt, hogy termosztatikus kapcsolókat az eddigieknél nagyobb előnnyel szaggató­ként használhassunk, pl. áramkorlátozó, vagy elektromos fűtőkészülékek áram-15 hozzávezetésének szabályozója alakjában. Különösen az utóbbi alkalmazást, illető­leg ez a találmány jelentékeny előrehala­dást jelent. Ez a feladat, hogy az elektromos fűtő-S0 készülékhez való áramvezetést szabá­lyozzuk, eddig racionalisan nem volt meg­oldható, minthogy az eddigi készülékek­nél az elektromos energia nagy mértékű elpazarlódása következik be. Az energia-25 hozzávetés szabályozására szolgáló leg­használatosabb eljárás abban állott, hogy a fűtőtest ellenállását változtatták, mi­mellet! praktikus okokból legfeljebb há­rom különböző energiamennyiséget lehe-80 tett elérni, ami nem elégséges. Termosz­tatikus kapcsolónak a jelen találmány érteiméiben való alkalmazásánál az ener­gia hozzávezetésének a fűtőáramkör pe­riodikus megszakítása és zárása révén 85 önműködő szabályozását érjük el, úgy, hogy a fűtőkészülékbe csak annyi energia­mennyiség jut, amennyi minden egyes esetben megkívántatik és lehetőleg cse­kély energiafogyasztás mellett a kellő hő-40 mérsékleten megtartható. Ezt úgy érjük el, hogy a kapcsolót a készülék hőleadó részével termikus összeköttetésiben ren­dezzük el és a fűtőáramkörbe iktatjuk, oly módon, hogy az az említett hőleadó 45 rész bizonyos hőmérsékletének túlihaladá­sánál csökkenő hőfogyasztás esetén az áraihkört megszakítja és zárja. Ilyen el­rendezésű termosztatikus kapcsoló nyil­ván nagy igénybevételeknek van kitéve 50 és pedig úgy a fűtőkészülék magas hő­mérsékletének, mint az ismételt áram­megszakítások következtében. Csak a je­len találmány révén válik lehetségessé , olyan termosztatikus kapcsolót szerkesz-55 teni, ami az említett igénybevételekkel szemben elég hosszú ideig ellenállóképes. A találmánybeli kapcsoló szakgatóként a rendszerint tekintetbe jövő 2—4 ampere erősségű és 220 volt feszültségű áram­körbe iktatott fűtőkészülékekre alkalmaz- ® ható és pedig segédkészülék pl. kondenzá­tor alkalmazása nélkül. A találmánybeli kapcsoló továbbá igen kisméretű lehet, amely körülmény lehe­tővé teszi annak elektromos fűtőkészülé- 6! kek, pl. vasalók-, forrasztok- és hasonló hoz való alkalmazását. A kapcsolót igy könnyen elhelyezhetjük az illető készü­lék hőleadó résziének egy kivágásában, anélkül, hogy a készülék külső méreteit 71 növelnünk kellene. Ez a körülmény a termosztatikus elemnek az evakuált tar­tányban való elhelyezésével függ össze. Különösen, ha ez az elem bimetallikus testből bádogszalag, vagy nyelv alakja- 7Í ban van készítve, ami egyik végével a t ar lányban van megerősítve, másik végé­vel pedig a kontaktusokra hat, az egész kontaktuselrendezés nagyon kis térfogatú lehet, rnimellett a burkoló tartánynak 8( célzerűen csőalakot adunk, ami üvegből vagy más nehezen olvadó szigetelő anyag­ból készül és ebben a bimetallikus testet és a kontaktusokat ugyanúgy forrasztjuk be, mint az izzólámpáknál szokás. Emel- 8t lett a termosztatikus elem és a kontaktu­sok számára nem kell különleges szige­telő berendezésről gondoskodni, mint a termosztatikus kapcsolóval felszerelt ed­digi fűtőkészülékeknél és az egész kap- 9C csolót a fűtőkészülékben helyezhetjük el az említett csőnek e célra szánt helyre való megerősítése révén. Az ilyen kap­csolónak nincs olyan része, ami hő által megrongálódnék, sem csapokon, vagy ha- 9í sonlókon mozgékonyan elrendezett alkotó­részei. áminek következtében ez mecha­nikailag kiválóan szilárd. A mellékelt rajzokon az 1. és 2. ábra a találmánybeli kapcsoló- IC nak kéit példaképen vett kiviteli alakját tünteti fel, míg a 3., 4. és 5. ábra annak különböző alkal­mazását láttatja. Az 1. ábrán látható kiviteli alaknál a IC két (1, 2) megszakítási kontaktus két (3, 4) kontaktnyelv szabad végére van meg­erősítve, amelyek egy evakuált vagy kö­zömbös gázzal megtöltött (5) üvegcső egyik végébe vannak 'beforrasztva és 11 amely nyelvek közül a (3) merev lemez­ből való, míg a másik (4) nyelv elaszti­kus lemezből készül, célszerűen acélból és pedig úgy, hogy az az (1) és (2) kon­taktusokat zárva tartani törekszik. 11 A két kontaknyelv közé egy (6) nyelv

Next

/
Oldalképek
Tartalom