85032. lajstromszámú szabadalom • Termosztatikus kapcsoló
— 2 — hőmérsékletingadozásoknál nagy erői fejt ki. A fent leírt elrendezés mellett egyébként ugyanazon körülmények között el-5 érjük ,a szikra ív teljes kiállását, vagy pedig lényeges csökkenését. E révén a fentebb már említetteken kívül még azt az előnyt érjük el, hogy az áramkör megszakítása gyorsa'bban következik he. 10 Ez a körülmény viszont lehetővé teszi azt, hogy termosztatikus kapcsolókat az eddigieknél nagyobb előnnyel szaggatóként használhassunk, pl. áramkorlátozó, vagy elektromos fűtőkészülékek áram-15 hozzávezetésének szabályozója alakjában. Különösen az utóbbi alkalmazást, illetőleg ez a találmány jelentékeny előrehaladást jelent. Ez a feladat, hogy az elektromos fűtő-S0 készülékhez való áramvezetést szabályozzuk, eddig racionalisan nem volt megoldható, minthogy az eddigi készülékeknél az elektromos energia nagy mértékű elpazarlódása következik be. Az energia-25 hozzávetés szabályozására szolgáló leghasználatosabb eljárás abban állott, hogy a fűtőtest ellenállását változtatták, mimellet! praktikus okokból legfeljebb három különböző energiamennyiséget lehe-80 tett elérni, ami nem elégséges. Termosztatikus kapcsolónak a jelen találmány érteiméiben való alkalmazásánál az energia hozzávezetésének a fűtőáramkör periodikus megszakítása és zárása révén 85 önműködő szabályozását érjük el, úgy, hogy a fűtőkészülékbe csak annyi energiamennyiség jut, amennyi minden egyes esetben megkívántatik és lehetőleg csekély energiafogyasztás mellett a kellő hő-40 mérsékleten megtartható. Ezt úgy érjük el, hogy a kapcsolót a készülék hőleadó részével termikus összeköttetésiben rendezzük el és a fűtőáramkörbe iktatjuk, oly módon, hogy az az említett hőleadó 45 rész bizonyos hőmérsékletének túlihaladásánál csökkenő hőfogyasztás esetén az áraihkört megszakítja és zárja. Ilyen elrendezésű termosztatikus kapcsoló nyilván nagy igénybevételeknek van kitéve 50 és pedig úgy a fűtőkészülék magas hőmérsékletének, mint az ismételt árammegszakítások következtében. Csak a jelen találmány révén válik lehetségessé , olyan termosztatikus kapcsolót szerkesz-55 teni, ami az említett igénybevételekkel szemben elég hosszú ideig ellenállóképes. A találmánybeli kapcsoló szakgatóként a rendszerint tekintetbe jövő 2—4 ampere erősségű és 220 volt feszültségű áramkörbe iktatott fűtőkészülékekre alkalmaz- ® ható és pedig segédkészülék pl. kondenzátor alkalmazása nélkül. A találmánybeli kapcsoló továbbá igen kisméretű lehet, amely körülmény lehetővé teszi annak elektromos fűtőkészülé- 6! kek, pl. vasalók-, forrasztok- és hasonló hoz való alkalmazását. A kapcsolót igy könnyen elhelyezhetjük az illető készülék hőleadó résziének egy kivágásában, anélkül, hogy a készülék külső méreteit 71 növelnünk kellene. Ez a körülmény a termosztatikus elemnek az evakuált tartányban való elhelyezésével függ össze. Különösen, ha ez az elem bimetallikus testből bádogszalag, vagy nyelv alakja- 7Í ban van készítve, ami egyik végével a t ar lányban van megerősítve, másik végével pedig a kontaktusokra hat, az egész kontaktuselrendezés nagyon kis térfogatú lehet, rnimellett a burkoló tartánynak 8( célzerűen csőalakot adunk, ami üvegből vagy más nehezen olvadó szigetelő anyagból készül és ebben a bimetallikus testet és a kontaktusokat ugyanúgy forrasztjuk be, mint az izzólámpáknál szokás. Emel- 8t lett a termosztatikus elem és a kontaktusok számára nem kell különleges szigetelő berendezésről gondoskodni, mint a termosztatikus kapcsolóval felszerelt eddigi fűtőkészülékeknél és az egész kap- 9C csolót a fűtőkészülékben helyezhetjük el az említett csőnek e célra szánt helyre való megerősítése révén. Az ilyen kapcsolónak nincs olyan része, ami hő által megrongálódnék, sem csapokon, vagy ha- 9í sonlókon mozgékonyan elrendezett alkotórészei. áminek következtében ez mechanikailag kiválóan szilárd. A mellékelt rajzokon az 1. és 2. ábra a találmánybeli kapcsoló- IC nak kéit példaképen vett kiviteli alakját tünteti fel, míg a 3., 4. és 5. ábra annak különböző alkalmazását láttatja. Az 1. ábrán látható kiviteli alaknál a IC két (1, 2) megszakítási kontaktus két (3, 4) kontaktnyelv szabad végére van megerősítve, amelyek egy evakuált vagy közömbös gázzal megtöltött (5) üvegcső egyik végébe vannak 'beforrasztva és 11 amely nyelvek közül a (3) merev lemezből való, míg a másik (4) nyelv elasztikus lemezből készül, célszerűen acélból és pedig úgy, hogy az az (1) és (2) kontaktusokat zárva tartani törekszik. 11 A két kontaknyelv közé egy (6) nyelv