85019. lajstromszámú szabadalom • Gép sajtolt testek előállítására

— 2 kölyük egymástól a legtávolabb állnak. Az (a) helyzettől a (b) helyzet felé való mozgásnál a kölyük távolsága és az anyag térfogata csökken. Az anyag feleslegének 5 egy része eltávolíttatik mindaddig, amíg a (10) kölyü a matricát elérte. A (b) helyzettől a (c) helyzetig: Kezdetben a kölyük közötti távolság tovább csökken és akkor a legkisebb, ami-10 kor a (6) görgő az alaktárcsa éléhez ér. Az anyag térfogatcsökkenése a maximális. A komprimált anyag a (20) térben foglal helyet. Ezt követőleg a kölyük közötti tér nö-15 vekszik és a (c) helyzetben ismét a legnagyobb; időközben a (10) kölyű a komprimált anyagot a (15) nyílásba tolja, ahonnan az anyag önsúlya által vagy kidobószerkezet segélyével eltávolíttatik. 20 A (c) helyzettől a (d) helyzetig: A kölyük közötti távolság újból csökken és a legkisebb akkor, amikor a (6) görgő az alaktárcsa második élére fut fel. Ezután a kölyük közötti távolság ismét növekedni 25 kezd úgy, hogy a (20) térben uralkodó nyomás csökken. A (d) helyzettől az (a) helyzetig: A kölyük közötti távolság ezen egész munkaszakasz alatt tovább növekszik és a 30 nyomáscsökkenés a (10) kölyünek a matricából való kilépéséig folytatódik. Ebben a pillanatban az anyagnak a kölyük közé való beszívása befejeződött és kölyük közötti távolság csökkeni kezd, mire a kör-35 folyamat újra kezdődik. A leírt gép jellemzői a következők: 1. A kezelendő anyag a matrica egyik oldalán lép be és annak másik oldalán komprimáitan távozik; a vákuum és ön-40 súly az anyagnak be-, illetve kilépését elősegíti. 2. A gép alkatrészeinek összelrendezése bizonyos oly anyagok feldolgozásánál, melyeknek porszerű vagy viszkózus állapota 45 a nehézségi erő hatását túlságos mértékben csökkentené, különleges etetőszerkezetek alkalmazását teszi lehetővé. 3. Adott súlyú komprimált testek előállításánál a bebocsátandó anyag mennyi-50 ségét igen pontosan kaphatjuk meg azáltal, hogy azt az időpontot, amelyben a • kölyü a matricába lép, szabályozzuk, • illetve a matricának a (14) nyílásba való 1 benyúlását változtatjuk. " 4. A kompresszió könnyen szabályozható 55 azáltal, hogy vagy a hajtórudakat megrövidítjük, vagy a kölyüket meghosszabbítjuk. 5. A kölyük, a vezetékek és a matrica, vagyis azok a részek, melyeket a feldolgo- 60 zandó anyag változásánál ki kell cserélni, egyszerű szerkezetűek és kezelésük egyszerűen és gyorsan megy végbe. 6. Az egyenesirányú mozgások kis száma, a mozgatandó tömegek kicsiny volta és a 65 löketek rövidsége a gépnek nagy sebességgel való járatását teszi lehetővé. 7. A váz igénybevétele a lehető legcsekélyebb és csaknem teljesen ki vannak egyensúlyozva azáltal, hogy a (8) csuszka, 70 a (9) kölyü, a (7)' csuszka és a (6) görgő által felvétetnek. Az erők körét a tengely zárja excentereivel és alaktárcsájával. 8. A (13) rugó, mely a (6) görgőt az alaktárcsához szorítja, a mozgásban levő ré- 75 szeknek minden hosszirányú játékát felfogja. 9. A csuszkáknak vízszintes elhelyezése folytán a feldolgozandó anyag a kenőolajjal nem juthat érintkezésbe. A gép részei 80 olajban járnak és ezért a kenés nem igényel külön felügyeletet. Természetes, hogy a gép részeinek alakja, méretei és elhelyezése az előállítandó sajtolt testek térfogata és a feldolgozandó 85 anyagok minősége szerint változó lehet anélkül, hogy ezáltal a leírt gép általános elrendezése módosulna. Szabadalmi igény: Gép sajtolt testek előállítására, jellemezve 90 egy helytálló matricában vízszintesen dolgozó két kölyü, valamint egy ezen kölyük egyenesirányú mozgását létrehozó alaktárcsa által, ahol is a komprimálandó anyagnak a matricába való 95 belépését, illetve a matricából való távozását a kölyük által létrehozott vákuum, illetve az anyag önsúlya elősegíti. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.