85010. lajstromszámú szabadalom • Hajtó mágnesmagelrendezés A ferraris-féle elven alapuló elektromos mérőkészülékekhez

Megjelent 1934. évi május hó 15-ón. MAGTÁR KIRÁLYI jEBHE SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 85010. SZÁM. — VLLJ. OSZTÁLY. Hajtómágnesmagelrendezés a Ferraris-féle elven alapuló elektromos mérőkészülékekhez. Schwartz Alfréd főmérnök Schlachtensee. A bejelentés napja 1929. évi augusztus hó 23-ika. A jelen találmány a Ferraris-féle elven aliapuló 'elektromos mérőkészülékekre vonatkozik, melyeknél egy, a forgótárcsa számára szolgáló légrés meghagyásával 5 minden oldalról zárt mellékzárlatú hajtómágnesmagnak két oldalán két különböző polaritású és olyan alakú főáramú mágnespólus van elrendezve, hogy a mérőkészülék — a feszültségi áriamkörben a leg-10 csekélyebb munkafogyasztásnál •— az egész mérési területen aránylagos adatokat szolgáltat. A legutóbbi évek ilynemű szerkezetei közt már ismeretessé vált néhány hasonló 15 fajtájú kivitel, melyeknál a főáram hajtómágnesinag széles pólusai a főáramú mágnesmezőnek erősbítését tették lehetővé, a mellékzárlatú mágnesmező rovására, hogy így a mérőkészülék mell ék z ár -20 latfogyasztását osökentsék. Az ezen elvek szerint épült készülékek, azonos forgató nyomaték meilliett, rendszerint a felével kisebb energiafogyasztással dolgoznak, mint a korábbi évek elektromosságszám-25 Aálói. Mihelyt azonban, a jelenlegi gazdasági helyzetre való tekintettel, arról van szó, hogy még jobban korlátozzuk az üzemköltségeket, ezek az ismeirt hajtóm ágnesmagelren dezések többé nem felel-3Q nek meg és megkísérelni vagyunk kénytelenek, hogy a forgató nyomatékot létesítő főáramú mágnesmező eddigi viszonyát ennek fékező hatásához tetemes mértékben fokozzuk. Ekkor amaz ismert jelenség jön 35 segítségünkre, meily szerint valamely mágnes örvénylőáramú fékhatásának nagysága jelentékeny mértékben függ a féktárcsa mozgási irányára merőlegesen álló póluséi hosszától. Az ilyen mágneseknek a tárcsához képest elfoglalt helyzete sze- 40 rint- a póluséi hosszának aránylag csekély változásai néha már nagy változásokat idéznek elő a fékező nyomatékban. A jelein találmánynál alapul szolgált mérőkészülék hajtómágnesimiagjainak úgy ki- 45 vitelénél, mint elrendezésénél már most észszerűen felhasználtuk ezt a jelenséget és — amint azt a mellékelt rajz 1. és 2. ábrája mutatja — a kiszélesbített főáramú pólusok hosszát, a mellékzárlatú hajtó- 50 mágnesmag pólushosszával szemben, csökkentettük. Ezen elrendezés folytán azonban a pólusoknak forgató nyomatékot létesítő hatása változatlan marad, mert — mint a 2. ábrán látható, ahol a főáramú 55 mágnesmező által indukált tárosaáramok, nagy megközelítéssel, ellipsisekkel vannak feltüntetve •— azok közepes áramútja alig valamivel lesz nagyobb, mint az eddig alkalmazott pólusalak esetén 60 (2a, ábra). A fékhatás csökkentésének azonban az a következménye van, hogy — anélkül, hogy az elektromosságszamláló hibagörbéje kedvezőtlenül befolyásoltatnék — a főáramú mágnesmező jelenté- 65 keny mértékben erősbíthető, úgy hogy megvan a lehetőség a feszültségi áramkörben a munkafogyasztás csökkentésére. A pólusszélességnek és ^hosszúságnak a jelen találmánynak megfelelő alkalmas 70 megválasztásával már most, amint azt gyakorlati kísérletek igazolták, olyan elektromosságszámlálók állíthatók elő a Ferraris-féle elv alapján, melyek — a törvényszerű toleranciánál jóval kisebb 75 hibahatároknál — az eddig elért mellékzárlatú fogyasztásnak kb. csak %—% részével dolgoznak.