85004. lajstromszámú szabadalom • Eljárás lángkemencék üzeméhez vegyi reakcióknak magasabb hőmérsékleten való kivitelére

hidegebb rétegek is feküdhetnek és sok esetben kell is, hogy feküdjenek. Ez a fűtési eljárás mindenütt sikerrel alkalmazható, ahol a nyomán járó kedvező 5 hatások, nevezetesem a vegyi folyamatnak és a kezelendő adagnak függetlensége az égési gázok behatásától, valamint nagy me­legmennyiségek bevezetése, hővezető-ellen­állás kiküszöbölése és- nagy hőfokok fej-10 lesztése kívánatos és szükséges. Nagy me­legmennyiségek bevezetését, a másodperc­teljesítmény növelését a fűtőeljárás segélyé­vel csekély fűtőértékű gázoknál is elérhet­jük. A fokozás határát nem is lehet előre 15 látni, ha a kemence teret növeljük, ahogy ez az 5. és 6. ábrákban jelezve van. Emel­lett csak a falon át való melegátjárást kell meggátolnunk és ez úgy történik, ha levegőt, előmelegített levegőt is, vagy a 20 gázt a ikemenceköveken át bekomprimál­juk. A sugárzást nem befolyásolja károsan a tüzelőtértől való távolság; ellenkezőleg, a szóródása annál kisebb és a sugárzás annál inkább párhuzamos, minél távolabb-25 ról jön, éppen úgy, mint a parabolikus tükörből visszavert sugarak esetében. A tá­volság azonkívül lényegtelen oly energiánál, mely másodpercenkint 300.000 km.-t fut be. Mint a 7. ábra mutatja, a találmány 30 szerinti eljárás oly kemencében is foga­natosítható, melyben a kezelendő adag füg­gélyes falban van elrendezve. A rostélyt ezen esetben két, (30, 31) részből kell össze­rakni, melyek között a (32) adag fekszik. 35 A 7. ábra oly kemencén átvett metszetet mutat, mely vagy hengeralakú, zárt kör alakjában elhelyezett adaggal vagy pedig a kemence derékszögű négyszög alakjával bír és a két adagoló fal egymással szemben 40 fekszik. Az adagoló falak között ég a fűtő és sugárzó láng, mely lehet elsősorban gáztérben égő légláng, vagy pedig légtérben égő gázláng. Az ezen lángteret, valamint az ezen teret tápláló gázokat körülvevő 45 öv egyrészt és az adag öve között másrészt, más vegyi tulajdonságú gázok öve lehet elrendezve. A (33) nyílások a lángöv táp­lálására szolgáinak, míg a fűtőgázokat a (35), az egyéb vegyi tulajdonságú gázokat 50 pedig a (34) nyílásokon át vezetjük be. Az égési gázokat a (34) rókalyukakon ve­zetjük el. Az adagolás a (37) tölcséreken át történik, míg az illó termékek a (38) csa­tornákon át távoznak. Az (1) kemencebolto-55 zatot a 7. ábra szerinti elrendezésnél is, (24) bádogköpeny burkolja. A "8. ábra a találmány szerinti kemence további foganatosítási alakját szemlélteti, melynél a rostély lapos, élreállított (40) rudakból áll. Ezek a rudak a záró falva- 60 dékkal, pl. petróleummal megtöltött (41) tartályba merülnek, mely (42) kifolyó­nyílással van ellátva. A 8. ábra szerinti kemence egyébként az 1. és 2. ábrák sze­rinti kemence módjára vannak kiképezve. 65 A (2) rostély (40) lemezei között el­vonuló és kondenzálódó, gázalakú reakció­termékek a (41) tartályban gyűlnek össze, ahonnan elvezettetnek, míg a gázokat a petróleumon átvezetjük és leszívatjuk. Pet- 70 róleum helyett természetesen más meg­felelő hűtőközeg is alkalmazható. A 9. ábra vízbefecsikendezésseL hűtött rostély alkalmazását mutatja a találmány szerinti kemencével kapcsolatban. A (2) 75 rostély ebben az esetben üreges, (43) ru­dakból áll, melyeknek keresztmetszete le­felé csökken. Az üreges (43) rudak szern­benfekvő oldalfalai (44) furatokkal vannak ellátva. Az üreges rostélyrudakba vezetjük 80 be a hűtőközeget, pl. vizet, melyet a (44) furatokon át a rostélyrudak közötti terekbe fecsikendezünk be. A rostélyrudak között lefolyó reakcióterméket a hűtőközegnek ezen befecskendezésével hűtjük. A kemence 85 egyébként az 1. és 2. vagy a többi ábrák szerint képezhető ki. Szabadalmi igények: 1. Eljárás lángkemencék üzeméhez, vegyi reakcióknak magasabb hőmérsékleten 90 való kivitelére, jellemezve azáltal, hogy a lángkemencében a reakciómasszát sugárzó hő hatásának tesszük ki, egy a reakciót elősegítő vagy nem zavaró gázréteg közbeiktatása mellett, mely a 95 lánggázokat az adagtól távoltartja. 2. Az 1. alatti igényben védett eljárás foganatosítási módja, jellemezve azál­tal, hogy az aránylag hideg fűtőgázo­kat az adag fölött vezetjük be és be- íoö vezetett levegő segélyével a 'kemence többi részében, legalább részben, el­égetjük. 3. Az 1. alatti igényben védett eljárás változata, jellemezve azáltal, hogy a 105 hideg fűtőgázok helyett, közvetlenül az adag fölé, tetszőleges vegyi természetű gázokat vezetünk be, míg a fűtéshez szükséges gázok bevezetése, a kemence­tér fölött, feljebb történik. 110 4. Az 1. alatti igényben védett eljárás alkalmazása cyánvegyületek előállítá­sára vagy más, a melegben illó fémek redukálható széntartalmú anyagokkal való felhevítésére, ahol is pl. a fűtő- 115 gázokon kívül a szükséges nitrogént is az adaghoz vezetjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom