85002. lajstromszámú szabadalom • Tűzhely silány minőségű poralakú tüzelőanyagok számára

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÍG SZABADALMI LEÍRÁS 85002. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Tűzhely silányminőségü poralaku tüzelőanyagok számára. Török Pál oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1922. évi november hó 7-ike. Jelen találmány tárgya tűzhely, mely silány minőségű, egészben vagy részben poralakú tüzelőanyagok, mint pl. fűrészipor, poralakú barnaszén* pernye, stb. gazdaságos felhasználását teszi lehetővé 5 helyiségek fűtésére. A találmánybeli tűzhely szerkezeti megoldása azon alapszik, hogy a magas aknába töltött, aránylag nagymennyiségű tüzelőanyag a tűzhely alsó felében 10 természetes súrlódási lejtőjének megfelelően szabadon és lazán helyezkedik el az oldalról és felülről tűzálló és melegtároló anyagból való falakkal, ill. boltozattal határolt és magas hőfokra emel-15 hető tűztérben. A tüzelőanyag, mielőtt még az eleven rostélyfelületre ráesúszik vagy rátereltetik, megszárad, kigázosodik és meggyullad, úgy hogy a ferdén álló tüzelőanyag-lejtőről a rostélyra, min-20 denkor égő anyagot teríthetünk. Ennek a tüzelési folyamatnak biztosítására szolgáló és jelen találmány tárgyát tevő tűzhely egy példaképem foganatosítási alakja a mellékelt rajz 25 1. ábráján függőleges hosszmetszetben. 2. ábráján pedig az 1. ábra A—B vonala mentén vett keresztmetszetben van feltüntetve. A tűzhely a bemutatott foganatosítás! 80 példa szerint a következő belső térelosztással készül: A tűzhely hátsó részében elrendezett (a) töltőakna a szekrényalaku (t) tüzelőtérbe torkol. Ezen tüzelőtérből az (I) huzam .5 indul ki, mely a tűzhely mellső oldalán lévő (II) huzamba megy át. Ezen huzamhoz a tűzhely mindkét oldala mentén elvonuló (III) huzam csatlakozik, mely az (a) akna alatt az égéstermékek elvezetésére szolgáló (d) csőtoldathoz vezet. Az (I) és (II) huzamok között az (s) sütőtér 40 van elrendezve, mely egyúttal belső iűtőfelületet alkot. Ezen sütőtérből a nyitott (c) csövek ágaznak ki, melyek a légáramlást ismert módon elősegítik. Kisebb tűzhelyeknél az (s) sütőtér chamotte-csőből is állhat. A (t) tűzteret oldalról tűzálló és melegtároló anyagból való falazat határolja és az (m) boltozat ugyancsak ilyen anyagból áll. miáltal a tűztérben magas 50 hőfok érhető el. A tűztér fenekén két (R) és (r) lépcsőrostély van elrendezve, melyek egymáshoz képest elmozgathatok. Lépcsőrostélyok helyett alkalmazhatunk ferde rostélyokat is és a rostélyokat úgy 55 képezhetjük ki, hogy azok egymáshoz képest való elmozgatás helyett elforgathatok legyenek. Az (a) akna belső oldalán egy tűzálló anyagból készült (g) aknai al védi, mely egyúttal az (I) huzam 60 huzamvezető gátját alkotja. A (g) aknafal alatt egy mozgatható (f) gátcső van elrendezve, melynek segélyével az (a) akna alján lévő tüzelőanyag lazítható. Ezen (f) gátcsövet (1) nyílásokkal vagy 65 furatokkal látjuk el, melyeken keresztül sekundár levegőt vezethetünk be a (t) tűztérbe. A fentiekben ismertetett tűzhely üzembehelyezése és működése a következő: 70 Az (R) és (r) rostélyokat összekapcsolva egészen előrehúzzuk, az (a) töltőaknát a poralakú tüzelőanyaggal megtöltjük és ezt követőleg a két rositély közötti, ékalakú térben a tűzhely hom- 75 lokfalán lévő ajtón keresztül tüzet ra-