84983. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízmentes magneziumklorid előállítására
^ . Megjelent 1934. évi május hó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI HIRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 84983. SZÁM. — IYh/1. OSZTÁLY. Eljárás vízmentes mágnéziumklorid előállítására. Asheroft Edgár Artúr elektrokemikus-mérnök London és Plumley (Nagy-Británnia). A bejelentés napja 1917. évi szeptember hó 1-je. Nagybritániai elsőbbsége 1916. évi szeptember hó 12-ike. A jelen találmány tárgya eljárás vízmentes mágnéziumklorid előállítására, amely abban áll, hogy klórgázt mágneziumoxidra, mágneziumkarbonátra, vagy 5 általában valamely oxid- vagy oxigéntartalmú mágneziumvegyületre, illetve ilyen vegyületek keverékére, mint lebegő állapotban, keverékben vagy oldatban lévő nyersanyagra engedünk hatni egy olvasz-10 tott közegben, mimellett előnyös a reakciómeleget felhasználni a reakcióanyag szükséges hőmérsékletének fenntartására, amely célból ajánlatos a reakcióanyaghoz a reakció exothermikus jellegének fokozá-15 sára hozagokat adagolni. A nyersanyag gyanánt alkalmazandó mágneziumvegyületet tetszőleges módon kaphatjuk. Lehet pl. erre a célra őrölt és gyengén égetett mágnezitet használni. 20 Másrészt tetszőleges forrásból származó száraz klórgázt alkalmazhatunk. A reakciót előnyösen egy vastartályban foganatosítjuk, amely belül keményre égetett, gondosan tömített és mágneziacement-25 habarccsal összekötött mágneziatéglákból álló béléssel van ellátva és belül a fenék felé, ahol a klórgáz számára egy védett fúvóka van elrendezve, kúpalakban végződik. Csekély távolságban a tartály fe-80 neke fölött lecsapolónyílás van a megolvadt mágnéziumklorid számára alkalmazva, úgy, hogy lecsapolásnál a tartály nem ürül ki teljesen, hanem a forró reakciótömegnek egy lesekély része abban |85 visszamarad, oly célból, hogy az a következő fúvóművelet megindítására olvasztott közeget képezzen. Lehet azonban a reakciótartályt a kiürítéshez bukhatóan is elrendezni. A normális munkahőmérséklet 700—900° 40 C között fekszik. Valamennyi reakciófolyamat egész összességében előnyösen exothermikus jellegű és a hőmérséklet szabályozható azon mérték által, amelyben a klórgázt befúvatjuk és egyidejűleg a mág- 45 neziumvegyületet bevezetjük. Az illó termékek kondenzátorhoz vezethetők, vagy más alkalmas módon felfoghatók és kezelhetők. Ha mágneziumoxidot egyedül kezelünk 50 ilyen módon a reakciótartályban klórgázzal, akkor a reakció ilyenformán megy végbe: MgO + Cl2 = MgCL + O. (—147 nagy kalória) (+150 nagy kalória) 55 Ennél a reakciónál csak kevés szabad hőfölösleg marad és ezen okból itt meglehetősen nehéz a reakciót a tartályban, amelyhez bizonyos önmelegítés gyakorlatilag okvetlenül szükséges, eredményesen fogana- 60 tosítani. Ennélfogva szükséges a nyersanyaghoz olyan alkalmas hozagot hozzáadni, amely a klórgázzal vagy a mágnézia oxigénjével, vagy mind a kettővel a reakciómelegnek 55 észrevehető emelkedését létesíti; ily módon az említett reakciófolyamat gyakorlatilag eredményesebbé és gazdaságosabbá tehető. Ilyen értelemben való hozag gyanánt alkalmazható például valamely fémszulfid, feltéve, hogy az emellett keletkező, kevert kloridok egymástól könnyen elkülöníthetők, vagy a mágnéziumklorid szándékolt használatánál ezzel együtt zavartalanul alkalmazhatók. A természetes ólomfényle és a tiszta cinkfényle ezen hozag jó példái. Ebből a szempontból kiindulva, veszünk 70 75
