84963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rugalmas hajlékony masszáknak nitocellulózából való előállítására

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. __ MAGYAR KIRÁLYI ^||fjj||| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84968. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. Eljárás rugalmas, hajlékony masszáknak nitrocellulózából való előállítására. Dr. Claessen Konrád vegyész Berlin. Pótszabadalom a 79415. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1920. évi december hó 18-ika. Németországi elsőbbsége 1919. évi szeptember hó 5-ike. A 79415. sz. szabadalomban rámutattunk arra, hogy a nitrocellulóza könnyű éghetőségét nemcsak nagyobb mennyiségű nem illékony zselatináló folyadék, hanem mindenekelőtt nagy mennyiségű nehezítő anyag, mint kréta, vasoxid, fa és tőzegliszt stb. erősen megnehezíti és így a kapott masszáknak technikai tárgyakhoz való alkalmazhatósága lehetővé válik. Megállapítottuk már most, hogy ezen anyagok éghetőségének a csökkentése nem mindig elegendő, így pl. ha a masszákat hajtószí jakhoz való kötőszer gyanánt alkalmazzuk a balataszíjakhoz hasonlóan, melyek amint az ismeretes, a használatban a gyors futás következtében felmelegednek, továbbá jelentékeny indukciós szikrákat hoznak létre. Itt a nitrocellulózára jellemző gyulékonyságot teljesen meg kell szüntetni. Ez már most tökéletesen sikerül a foszforsav vagy tiofoszforsav nem illékony cseppfolyós triarilészterjeinek, pl. foszforsavtrikrezilészternek az alkalmazásával, melynek celluloidszerű anyagok előállításánál való alkalmazása már az 1428. sz. német szabadalmi leírásából ismeretes. Ezen oldószer alkalmazása következtében egyidejűleg a massza felülete a szijtárcsának váratlanul jó támadási felületet i nyújt, amilyet eddig hasonló hajtószíjakkal nem tudtak elérni. Az ilyen szíjak felületének jelentékenyen fokozott adhéziója az erőátvitelnek aránylag nagy kihasználását teszi lehetővé, miáltal magában véve i úgy a szikraképződés, mint kopás jelentékenyen csökken. A pl. hajtószíjakhoz stb. való ragasztó- és adhéziószernek olyan halmazállapotúnak kell lennie, hogy az a szíjak előállításánál a szövet likacsaiba, illetve szemeibe benyomódjék és ezáltal az egyes 40 szövetrétegeket szilárd, hajlékony egésszé egyesítse. A massza célszerű összetételének példája gyanánt a következőt említjük: 20— 25% nitrocellulóza, 28— 35% foszforsavtriortokrezilészter, 45 15— 20% kréta, kovaföld vagy másefféle, 2— 5% angolvörös, 35— 15% finomra őrölt faliszt. 100—100% Maguknak a hajtószíjaknak az előállí- 50 tása alkalmas szövetnek az összehajtogatásával és a fenti vagy hasonló összetételű kész réteganyagnak a közzérakásával történik, mire az alkotórészeket 90—140° körüli hőmérsékleten alkalmas fémformák- 55 ban sajtóban vagy hengerek között összenyomjuk. Az alkalmazási cél szerint szövet nélkül is alkalmazásra kerülhet a szívós, vízálló massza, pl. szigetelési célokra, csövek, gyű- 60 rűk, hüvelyek stb. alakjában, melyekét magasabb hőmérsékleteken sajtolás útján érhetünk el. Folyékony, közönséges hőmérsékletnél nem illékony, a nitrocellulózát oldó fosz- 66 for- és tiofoszforsav vegyületek és azoknak halogenszubsztituciós termékei azonban nemcsak a hajtószíjaknál és másefféle gyorsan mozgó tárgyaknál adtak jó eredményeket, hanem linóleum és viaszos- 70