84951. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági lakat

Megjelent 211)34. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI JUSSK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84951. SZÁM. — VlII/d. OSZTÁLY. Biztonsági lakat. Voda Ábel géplakatos és Fleischer Zsigmond részvény­társasági igazgató budapesti lakosok. A bejelentés napja 1921. évi november hó 18-ika. Ismeretesek már plyan függőlakatck, melyeknél a lakatkengyelt a lakattesthez rugóhatás alatt álló zárótolókák rögzítik, olykép, hogy azon esetben, ha ezen záró-5 tolókák kivágásai összeesnek a lakatken­gyel kivágásaival, a lakatkengyel kihúz­ható, ellenkező esetben pedig a lakattest­ben rögzítve van. Az összes tolókáknak egyidejű megfelelő mértékre való beto-10 lása csakis a lakatnak kulcsával történ­hetik. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy gyakorlott betörők az ilyen lakato­kat is ki tudják) nyitni és pedig minden erőszakosság nélkül, azon az alapon, hogy 15 akkor, ha a lakatkengyelt erősen kifelé huzzuk, úgy, hogy ugyanakkor az egyes tolókákat finom érzéssel befelé tologat­juk, úgy megérezhető a nyitó helyzet, sőt mi több, a tolókák1 ezen nyitó helyzetben 20 meg is maradnak, úgy, hogy ily módon aránylag csekély próbálgatás után a la­kat nyitható. Jelen találmány ezen hátrányt azáltal küszöböli ki, hogy a zárótolókák és záró-25 kengyel közé rugóhatás alatt álló záró­reteszt iktat, mely a laklatkengyelt rög­zíti, míg magát ezen záróreteszt rögzítik a kulccsal befolyásolható zárótolókák. Maga a záróretesz olykép van elrendezve, 80 hogy zárt állapotban meg nem ragadható, miért is a zárótolókáknak nyitó helyzete a fentebb ismerteitett módon ki nem tapo­gatható. A laikatkengyelt viszont hiába huzzuk kifelé, ennek a zárótolókákra sem-85 miféle hatása nincsen. Nagyobb biztonság kedvéért a lakat még külön biztonsági tolókával is felszerelhető, mely a zárótoló­káikat záró helyzetében rögzíti és azckat csakis akkor szabadítja fel, ha a lakatra 40 a saját kulcsát alkalmazzuk. A rajzon egyik példaképem kiviteli alakja látható jelen lakatnak, melytől a találmány lényegének érintése nélkül szá­mos eltérés isi képzelhető: 1., 2. ábrák a lakat távlati képét mutat- 45 ják nyitott és zárt állapotban, 3. ábra a lakat függélyes hosszmetsze­tét mutatja zárt állapotban, míg 4. ábra metszet, 1. ábra A—B vonala szerint. 50 Míg az eddigi lakatoknál a (j) rugók által befolyásolt (d) tolókák a (c) lakat­kengyel hosszabbik szárával működtek együtt, .addig jelen találmány elvén ezen (d) zárótolókák (g) záróretesszel működ- 55 nek együtt és rögzítik azt az 1. és 3. ábrák szerinti záróhelyzetében, melyben ezen retesznek (i) nyúlványa behatol a (c) la­katkengyel megfelelő bevágásába és ezr által azt záróhelyzetében rögzíti. A (g) 60 záróreteszt (h) rugó igyekszik: (g') nyitó­helyzetébe juttatni (2., 3. ábrák), melybe csaikis akkor juthat, ha előzetesen, az (e, f) kulcs segélyével a (d) zárótolókákat egy­idejűleg a szükséges különböző mélységig 65 ismert módon benyomtuk. Az 1. és 3. áb­rák szerinti záró helyzetben a (g) záró­retesz szabad végének homlokfelülete beleesik, a lakattestfal sokjába, ilyklép nem ragadható meg és a zárótolókák 70 nyitó helyzetének kitapogatása céljából nem húzható kifelé. A (g') nyitóhelyzet­ben a záróretesz egyszersmind rögzíti a (d) tolókákat nyitó helyzetükben, úgy hogy a (c) kengyel akadálytalanul kihúz- 75 ható és ismét visszatolható a lakattestbe. A (e) lakatkengyelnek a lakattestbe való rögzítése céljából a záróreteszt (g') hely­zetéből benyomjuk a (g) helyzetbe, mikor

Next

/
Oldalképek
Tartalom