84942. lajstromszámú szabadalom • Eljárás horgolt árúk előállítására

Megjelent 1934. évi május lf ó 15-én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84943. SZÁM. — T/h. OSZTÁLY. Eljárás horgolt áruk előállítására. Vas Béláné szül. Komáromi Matild háztartásbeli Budapest. A bejelentés napja 1922. évi december hó 23-ika. A találmány horgolt áruk előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Míg eddig horgolással csak laza hurkolásu árukat le­hetett előállítani, addig a találmány sze-5 rinti eljárással tetszés szerinti tömöttségű, szövetszerű terméket kapunk, melyhői min­dennemű ruhadarab, továbbá lakberen­dezési cikkek (abroszok, terítők, bútorszö­vetek, függönyök stb.) készíthetők. Az el-10 járással előállított áruk szövethez hason­lóan szabhatók és így azoknak feldolgo­zása is a szövetéhez hasonló módon tör­ténhet. Eddig a horgolásnál úgy jártak el, hogy 15 légszemekből álló sorokra a kívánt elosz­tásban pálcikákat horgoltak, ami által minta nélküli, teljesen laza árut kaptak. A pálcikák előállítása úgy történik, hogy a horgolótűvel előzetes ráhajtással egy lég-20 szembe beszúrunk, a tűre ráhajtunk és a képződött szemeket kettesével áthúzzuk. Eddig tehát a fonalat az újabb szemek képzése céljából a tűre ráhajtott fonalhur­kokon kettesével húzták át és ezt az át-25 húzást egyszer vagy többször megismétel­ték aszerint, hogy rövidebb vagy hosszabb pálcikát akartak-e előállítani. Ezzel szem­ben a találmány értelmében először ismert módon a tűnek egy légszembe való be-80 szúrása és a fonalnak a tűre való ráhaj­tása, valamint annak az így kapott két hurkon való áthúzása által úgynevezett rövid pálcikát állítunk elő, ezután a tűre ráhajtunk, ugyanabba a légszembe be-35 szúrunk és a tűre ráhajtván, a képződött összes szemeket egyszerre húzzuk át. Az új eljárás tehát az eddigitől lényegi­gileg abban különbözik, hogy a fonal át­húzása nem részletekben, haneim egy­szerre történik. Lényeges eltérést képez 40 az is, hogy mindegyik minta előtt és után egy-egy rövid pálcikát horgolunk, ami ál­tal a minta szorosan le van kötve. Ezen eljárás folytán a szokásos laza mintázat helyett teljesen tömött, szövetszerű árut 45 kapunk. Az eljárásnak egy változatánál a min­tát lényegben csak irövid, de felhúzott pál­cikákból állítjuk elő, melyeket egy-egy szorosra húzott légszemmel rögzítünk. Ez- 50 által hasonlóképpen tömött árut kapunk, melynek mintázata azonban kissé eltér az eljárás fent ismertetett foganatosítási módja szerint előállított áru mintázatá­tól. 55 A mellékelt rajzon az eljárás két foga­natosítási módjának keresztülvitelét pél­daképpen szemléltetjük. A horgolást azzal kezdjük, hogy ismert módon egy sor (A) légszemet készítünk 60 (la. ábra). Ezután a tűvel a légszemek egyikébe pl. (x)-be beszúrunk (lb. ábra) és ezt a légszemet a sorból kiemeljük, ami által a tűn most már két (a, b) hurok van (lc. ábra). Most az (m) fonalat a tűre hajt- 65 juk (ld. és le. ábra) és ezután az (a, b) hurkokon áthúzzuk (lf. ábra). Ezáltal is­mét egy (c) hurok van a tűn (lg. ábra). Az eddigi folyamátok ismeretesek és úgy­nevezett rövid pálcika képzéséhez vezet- 70 nek, mely arra szolgál, hogy az alább le­írandó módon készült mintát a légszem­sorhoz szorosan odakösse. Mint minden horgolási műveletnél, itt is egy-egy mintaelem (pálcika stb.) kép- 75 zése után a tűn egy (c) hurok marad (lg. ábra), melyből a találmány értelmében a mintát továbbfejlesztjük. Evégből az (m)

Next

/
Oldalképek
Tartalom