84930. lajstromszámú szabadalom • Nagyfoku vákuumban dolgozó és izzó katódával ellátott Röntgencső
izzását a (13) telep, melynek áramkörébe, a (14) kapcsoló van iktatva, hozza létre. A leírt cső annyira van légmentesítve, hogy benne üzem közben gyakorlatilag a ••) gáz ionizálódása nem következik he, Ha a katóda izzásba hozatott és az anóda, valamint a katóda pl1 , a (15) transzformátor útján nagy feszültségre kapcsoltatott, akkor a légmentesített térben az anódátóí 10 a katóda felé irányuló elektronkisülés megy végbe és ezt a kisülést a gyújtószerkezet az anódán levő kis égőfoltba gyűjti össze. A röntgensugarak az elektrónoknak ezen égőfolthoz való ütközése által hozatnak 15 létre. Az égőfoltban továbbá szekunder katódasugarak is keletkeznek, melyeik azégőfoLttól1 tova áramlanak és a katóda elektrostatikai taszítása, valamint a negatív töltésű csőfal által ismét az anódához hajlíttat-20 nak vissza. Ezek az anóda felületéhez visszavándorló szekunder katódasugarak azt okozzák, hogy az anóda egész felülete röntgensugarakat bocsát ki, habár kisebb mértékben, mint az égőfolt. Ezáltal azonban a 25 kép 'élessége, különösen erős árnyékbeli ellentéteket mutató tárgyaknál szenved. Hogy már most meggátoljuk, hogy ezek a nem kívánatos szekunder röntgensugarak a megvizsgálandó tárgyat érjék, a (18) •80 ernyőt rendezzük el, mely a (19) ablakkal van ellátva és a röntgensugarakat viszonylag át nem bocsátó, megfellelő vastagságú anyagból, pl1 , wolframból vagy molibdénből készül1 . Az ernyő a csövön belül ,a szegő kunder röntgensugarakat kibocsátó anódafelül'et és a fényképezendő vagy más mó. don megvizsgálandó tárgy között van elrendezve és nemcsak a nem kívánatos , röntgensugarakat tartja vissza, hanem a jtO rajzon feltüntetett, az anódát nem teljesen körülzáró alakja esetében a katódasugarakat elektrostatikai taszítás által a tárgy felé fordított anódafelültettől távoltartja. Mint az 1. és 2. ábra mutatja, az ernyő 45 a katódával, illetve annak gyüjtőszerkezetével mechanikailag és elektrostatikailag össze lehet kötve. A 3. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál az ernyő az anóda 4 . (10) szárát körülfogó csőtoldathoz képest 50 a gyűrűalakú hasiítékolt (20) rugó által van megtámasztva. Szükség esetében az ernyőnek az anóda körül nagyobb kiterjedése is lehet. , Mindkét leírt kiviteli alaknál a (18) er-55 nyőüziem közben negatív töltést kaip. Ez az 1. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál közvetlenül1 az ernyőnek a katódával való elektromos vezetőösszeköttetése által következik be, mi mellett az ernyő a katóda potenciálját veszi fel. A 3. ábrán 60 feltüntetett foganatosítási alaknál az ernyő a katóda vagy az anóda égőfoltjától1 kibocsátott elektronok által a katóda potenciáljára töltetik. Minthogy a cső .belseje lényegében mentes pozitív ionoktól!, az er- 6'5 nyő negatív töltése megmarad, úgyhogy az ernyő nincs az elektronok folytonos iiozzáütközésének kitéve és ennek folytán röntgensugarakat nem bocsát ki. Az égőfolt által kibocsátott hasznos röntgensugárkúp 70 a (19) ablakom át a fényképezendő vagy más módon megvizsgálandó tárgyhoz jut, míg az anóda felületének az égőfolt. mellett fekvő részeiből kibocsátott szóródási sugarak a (18) ernyő által1 felfogatnak, úgy- 75 hogy éües képet kapunk. A 4. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál az anóda vagy antikatóda a (21) süveggel van ellátva, mely pl. molibdénből vagy wolframból állhat. Ezen anódasüveg 80 főfeladata annak elhárításából áll, hogy az égőfolt által kibocsátott elektronok az anóda külső felülete felé távozhassanak. A negatív töltésű (18) ernyő jelenléte elektrostatikai taszítás következtében az elek- 85 tronoknak az anódasüveg (22) nyílásán át való távozását még nagyobb mértékbein megakadályozza. Ezek az elektronok tehát ahelyett, hogy a (22) nyíláson át távoznának és ezután az anóda külső felületét 90 érhetnék, legnagyobbrészt eltéríttetnek és vagy a (21) süveg belső felületéhez vagy az anódához magához ütköznek. Az elektronok ütközése által1 létesített röntgensugarak a cső üzemét és a kép élességét nem 95 zavarhatják. A (19) nyílás némely esetben az 5. ábrán látható módon finom (23) drótokkal berácsozható, ami az elíektrostatikai taszítást fokozza. A drótok kis vastagságuk és az égőfolthoz közelii helyzetük 100 folytán számbavehető árnyékot nem vetnek. A külső anódafelülethez érő kis számú elektronnak káros hatása nincs, minthogy ezek az elektronok a röntgensugarakat át nem bocsátó (18) ernyő által felifogatnak. 105 Szabadalmi igenben: .1. A 68.398. számú szabadalomban védett, nagyfokú vákuummái dolgozó é:s izzókatódával ellátott röntgencső további kiképzése^ azáltal jellemezve, hogy a cső 110 belsejében az antikatóda mellső felülete és a tárgy "között a röntgensugarakat át nem bocsátó anyagból készült ernyő van elrendezve, melynek megfelelő nyílása van és pl1 , a katódával vagy az 115
