84930. lajstromszámú szabadalom • Nagyfoku vákuumban dolgozó és izzó katódával ellátott Röntgencső

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAflYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BTRÓSÁO SZABADALMI LEÍRÁS 84930. SZÁM. — VÍI/d. OSZTÁLY. Nagyfokú vákuumban dolgozó és izzó katódával ellátott röntgencső. Allgemeine Elektricitáts-Gesellschaft cég- Berlin. PótsZabadalom a 68398. számú törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1917. évi december hó 15-ike. Németországi elsőbbsége 1916. december hó 16-ika. Á jelen találmány célja a törzsszaibadalomban védett, nagyfokú vákuummal dolgozó és izzókatódával ellátott röntgencsöveknél az anódából, illetve az antikatódá-5 bál, de nem ezek égőfoltjából kiinduló nem kívánatos röntgensugarak leellenzése. Erre a célra a találmány értelméiben a cső belsejében elrendezett, valamely nehéz fémből vagy a röntgensugarakat lényegében 10 át nem bocsátó anyagból álló ernyőt használunk és a találmány értelmében ezt az ernyőt a cső üzeme közben az anódához képest negatív töltéssel látjuk el. A mellékelt rajz 15 1. ábráján az új cső oly foganatosítási alakját tüntettük fel, melynél az ernyő a katódával össze van kötve; a 2. ábrán ezen foganatosítási alak egy részlete, tudniillik az izzókatóda gyűjtő-20 szerkezetével együtt és az ernyő nagyobb léptékben metszetben látható. A 3. ábrán az ernyő módosított kiviteli alakját tüntettük fel, mi mellett az ernyő az anóda oldalán van megerősítve és mind-25 két elektródától el van szigetelve. A 4. ábrán a találmány tárgyának egy foganatosítási alakját anódasüveggel1

kapcsolatban tüntettük feli, míg az 5. ábrán az ernyő egy további foganato-80 sítási alakját szemléltettük. Közönséges, gázmaradékok ionizációján alapuló röntgencső anódája körül a röntgensugarakat át nem bocsátó anyagból álló, ernyőnek elrendezése már ismeretes; ezen 85 ernyőt oly céllból alkalmazták, hogy szekundersugarak káros hatásait elkerüljék. Az ilyen csőben úgy pozitív ionok, mint negatív elektronok vannak jelfen, úgyhogy, a röntgensugarakat át nem bocsátó ernyői höz, még ha az anóda által1

ionizáltatott 40 is, szakadatlamul1

negatív elektronok ütköznek, minthogy minden negatív töltés, mely az ernyőn összegyűlni törekszik, a pozitív ionok által közömhösíttetik. Ennek következtében maga az, ernyő is röntgen- 4=> sugarak forrását képezi. Ha azonban a röntgencső a törzsszabadalom értelmében a gázionizálástól1

függetlenül dolgozik, akkor a pozitív ionok elhanyagolhatók és az; anódától elektromosan szigetelt ernyő ne- 50 gatív töltést gyüjit össze, mely további elektronoknak az ernyőhöz való ütközését elhárítja, úgyhogy maga az ernyő nem válhat röntgensugarak forrásává. Az 1. ábrán feltüntetett röntgencső az 55 (1) üvegedényből áll, mely a (2) katódát és a (3) anódát tartalmazza. A katóda a nagyobb léptékben rajzott 2. ábrából kivehető módon a spirális alakú izzódrót alakjában kiképezett tulajdonképpeni izzó- 60 katódát tartalmazza, melynek (4, 5) áramhozzávezetésiei, a (6) talpba légmentesen be vannak forrasztva. A tulajdonképpeni izzókatódát a kehely- vagy korongaliakú (7) gyújtószerkezet veszi körül, mely az 65 izzókatódából kiinduló katódasugarakat (elektronokat) a (3) antikatóda kis foltjára irányítja. A (7) gyújtószerkezetet a vezetőanyagból álló (8) szár tartja, mely a (ö) talp fölé húzott hasítékolt (9) cső- 70 bein van megerősítve és a katódával vezetően van összekötve. A (3) anóda, illtetve antikatóda wolframból vagy más alkalmas anyagból ál!l és a (10) szár által tartatik, mely a (11) vascsőhöz van erősítve. 75 Ez utóbbi az üvegedény csőalakú toldatának belső falához fekszik és helyzetében a súrlódás által rögzíttetik. Az áramot az anódához a (12) drót vezeti. A katóda