84921. lajstromszámú szabadalom • Szobakályha

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI qggmg SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84921. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Szobakályha. Török Ferenc gépész Budapest Csillaghegy és Gelléri József lakatos Budapest. A bejelentés napja 1921. évi november hó 19-ike. A jelen találmány tárgyát tevő szoba­kályha egy sík és egy lépcsős rostálynak, valamint tűzcsöveknek sajátságos kom­binációja folytán a silány, igen kis fűtő-5 értékű tüzelőanyagok, pl. porszén, hatá­sos eltüzelését teszi lehetővé, emellett azonban a lépcsős rostélynak helyes szög alatt való beépítése folytán tetszőleges tüzelőanyag elégetését is megengedi anél-LO kül, hogy az a rostélyon áthullana. A mellékelt rajzon találmányunk foga­natosítási példája látható. Az 1. ábra a kályha homloknézete, a 2. ábra erre merőleges hosszmetszete, a 15 3. ábra a tűzcsőelrendezés alaprajza. A kályha négy ajtóval van ellátva, az (I) ajtó a tüzelésre szolgál, a (II) ajtó az (a) lépcsősrostély huzatszabályozója, de a lépcsőfokok tisztítására is használható, a 20 (III) ajtó az elcsúsztatható (b) sík rostély huzatszabályozója, de egyúttal az elégési termékek, a salak stb. eltávolítására is szolgál, míg a (IV) ajtó a kályha oldalán van elhelyezve és a (d) tűztér tisztítá-25 sára, továbbá a kályha könnyebb begyúj­tására is szolgál; ezt a IV. ajtót aszerint, hogy a kályhát a szoba sarkában mily helyzetben állítjuk fel, vagy a jobb, vagy a bal oldalon helyezzük el. JO A tüzelőanyag gazdaságos kihasználá­sát csakis úgy biztosíthatjuk, ha a szén vagy más tüzelőanyagot teljesen eléget­jük, de ezenfelül még a füstgázoknak is teljes mértékben kell elégniök, ezen el-S5 égést az új kályhánál már maga az (a) lópcsőrostély is elősegíti, de a füstgázok teljes elégését azoknak egy sajátságos tűzcsőrendszeren való végigvezetése biz­tosítja; a füstgázok ugyanis a (d) tűztér- -bői az (fl) csőnyalábon át a (g) közfal 40 által két részre osztott (h) felső kamara vagy kupak nagyobb (hl) részébe ára­molnak, innen az (f2) csőnyalábon át le­felé vezettetnek a (d) tűztértől a (k) le­mez által elkülönített (j) alsó kamarába, 45 melyből azután az (f3) csőnyalábon át új­ból felfelé a (h2) kamararészbe áramolva az (m) csövön át a kürtőbe jutnak; azok­nak a gázoknak, melyek teljesen el nem égtek, a kürtőbe vezető uton a (j) kaimrá- 50 ban meg kell gyulladniok, mivel a (k) zárólemezt az egyik oldalán a lángok érintik, az tehát állandóan tüzes. A tűzcsövek tisztítása úgy történik, hogy a (h) kupakot leemeljük és a tűz- 55 csöveket egy erre a célra szolgáló cső­kefével kitisztítjuk; az (fl) tűzcsőnyaláb esetleges koromja a tűztérbe esik és in­nen könnyen eltávolítható, míg az (f2) és az (f3) tűzcsőnyaláb koromja a (j) go kamrába esik és innen a (t) tisztítókupa­kon át eltávolítható. Az új kályhánál a huzat pontos szabá­lyozhatása folytán a tüzelőanyag a (b) sík rostélyon előbb ég el, mint az (a) lép- 65 csősrostélyon, mely oknál fogva a (b) sík rostélyon elégett anyag maradéka, vala­mint a salak a sík rostély kihúzása által leboosátható az (r) hamuszekrénybe; erre a sík rostélyt visszatoljuk, a lépcső- 70 zetes rostélyról pedig kevés parazsat to­lunk le a sík rostélyra, mire az egész tűz­teret újból megtöltjük tüzelőanyaggal; ilyenformán a kályha heteken át valódi folytonégőkályha gyanánt tartható üzem- 75 ben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom