84910. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás főleg közepes és kisteljesítményű kompresszor nélküliöngyuktó motork számára és az eljárás foganatosításához szolgáló tüzelőanyag porlasztó fuvókák
— 5 — alakú (bl) réssel érjük el, amelynél egy (d) mag egy űrgyűrűs (f) élbe van becsiszolva vagy kalibrálva. Az (f) körgyűrű a tüzelőanyagot hozzávezető, tehát az (a) 5 tüzelőanyagvezetékhez szorosan csatlakozó (g) hüvelyben van kiképezve. A; (d) mag és az (f) üreges gyűrű leginkább edzett acélból készül, hogy az élnek a rajta áthajszolt tüzelőanyag által való kicsiszolálu sát elkerüljük. A tüzelőanyag ebben az esetben a legnagyobb szivattyú nyomásnál a mag és az űrgyűrűs él között hatol át, dacára, hogy itt sem mutatható ki gyakorlatilag már eleven meglevő szabad át-15 lépési nyílás és az egyik vagy a másik résznek rugalmas engedékenységét sem lehet feltételezni. Az éles körgyűrű éltől való csekély eltérések az elgázosítást nem rontják, ha csak a (d) tövis finom, játék-20 nélküli vezetéssel érintkezésben áll a (g) vezetőhüvely gyűrűs kiugrásával. A magnak nem is kell okvetlenül hengeralakú- nak lennie, hanem a 3. ábra szerint belülről beillesztendő mereven beállított (dl) 25 érintőkúp gyanánt is lehet kiképezve. A 4. ábra egy alul az (i) motorhengerfedélbe vízszintesen beágyazott (a2) tiizelőanyagcsövet szemléltet, amelynek csupán alul van éles (f7) széle, amely utóbbi a 30 felső éltelen (f8) szélrésszel együtt a (kl) homlokfelület által van elzárva. Az utóbbi a (k) csapon van kiképezve, amelyet az 0) rugó erősen leszorít és amely csapnak löketét az (y) ütköző határolja. A gáz ebben 35 az esetben főképen az (f7) éles szélrész és a rászorított (kl) homlokfelület között lép ki és csak kis mértékben vagy egyáltalán nem az utóbbi és a tompa (f3) felület között. A rés érintő felülete alatt fekvő kú•40 pos (m) üreg a lefelé kilépő gázt a kompressziós térbe bocsátja. Az 5. ábrán a végén elzárt (a3) tüzelőanyagcsőben egy oldalsó (m) furat van kiképezve, amelynek alsó (ml) szélrésze, 45 amint ez a nagyított nézetből világosabban kitűnik, igen keskeny (o) átfedő széllel és annak felső (n2) szélrészei sokkal szélesebb átfedő (ol) széllel van tömítve. Egy rugalmas (p) hüvelykar a peremcsnppan-50 tyút szorosan a lyukl (nl, n2) szélére szorítja. A gáz ebben az esetben is lefelé távozik. csupán; iái nyílás alsó (nl) széle és a keskeny (o) fedőperem között, amivel szemben a szélesebb (ol) fedőperemnél és a nyí-55 lás felső (n2) szélnél nem lép ki semmi, annak jeléül, hogy hosszabb fojtó út a gyönge tüzelőanyagszivattyú által létesített tüzelőanyagnyomásnal a gázképződés egyáltalán nem mehet végbe, vagy legalább is a gáz áthatolása hosszabb résen 60 keresztül nem lehetséges. A rés '.úlságos tág nyitását a rugós karral szemben szintén helytálló (y) ütköző gátolja. Az összes ismertetett fúvóka kivitelok alkalmasak ugyanazon elgázosító eljárás- 6í hoz, amely nagymértékű fojtásból áll, az elképzelhető legszűkebb átlépő keresztmetszetben és az elképzelhető legrövidebb átlépő úton. A fúvóka kiképzések száma a vonalrés alapelve szerint — merev bekalib- 70 rálás esetén és rugalmasan engedékeny szoros felfekvéssel szükség esetén beállítható ütközővel — természetesen nem szorítkozik a leírtakra. Valamennyi fuvókakivitel ama említett 75 tulajdonságánál fogva, hogy tetszőleges folyékony tüzelőanyagot, egyszerű tüzelőanyagszivattyúval közvetlen mechanikai úton elgázosítani képes azon égési motorokat, amelyeknek közepes 12—15 atm. a 80 kompressziója nagy mértékben javítja és olcsóbbá teszi. A következő működési módok lehetségesek: 1. Tiszta levegő beszívása, az utóbbinak a munkahengerben kb. 12—15 atm.-ra való 85 komprimálása és nyers-, vagy kátrányolajnak az új fúvókákon való beszivattyúzása, amidőn öngyujtás jön létre. Az ismert, szintén öngyujtással dolgozó motorokkal szemben a komplikált kényes porj 90 lasztó elmarad, amelyet ebben az esetben a sokkal egyszerűbb elgázosító fúvókák pótolnak. Mindenekelőtt azonban az öngyujtáshoz a beszívó levegőnek 35 atm.-ra való komprimálása és a tüzelőanyag be- 95 vezetésére még sokkal nagyobb nyomás alkalmazása nem szükséges. E szerint tehát az új öngyújtó motor sokkal könnyebbé és olcsóbbá válik és sokkal kisebb is lesz, mert 2000—2500 fordulattal dolgozik az ismert 100 öngyújtó motorok 250 fordulatával szemben. Az új motor bebizonyíthatólag óránként és lóerőnként csupán 60 gr kátrányolajat használ el az ismert öngyújtó motorok által használt 350 gr mai szemben. 105 Kis méretű és súlya folytán az új öngyújtó motor elsősorban szárazföldi járművek részére is alkalmas, amelyeknél Diesel-motorokat lóerőnkénti nagy súlyuk folytán használni nem lehet. Az eddigi no automobil motorokkal szemben az új motornak az az előnye, hogy a legrosszabb és a legolcsóbb nyers-, kátrány-, stb. olajokkal is üzemben tartható. Tüzelőanyag szükséglete t. i. 160 gr kátrány olaj 290 gr bensői- 115 lal szemben, amint ezt a használatos autó-