84910. lajstromszámú szabadalom • Üzemeljárás főleg közepes és kisteljesítményű kompresszor nélküliöngyuktó motork számára és az eljárás foganatosításához szolgáló tüzelőanyag porlasztó fuvókák

— 5 — alakú (bl) réssel érjük el, amelynél egy (d) mag egy űrgyűrűs (f) élbe van becsi­szolva vagy kalibrálva. Az (f) körgyűrű a tüzelőanyagot hozzávezető, tehát az (a) 5 tüzelőanyagvezetékhez szorosan csatlakozó (g) hüvelyben van kiképezve. A; (d) mag és az (f) üreges gyűrű leginkább edzett acélból készül, hogy az élnek a rajta át­hajszolt tüzelőanyag által való kicsiszolá­lu sát elkerüljük. A tüzelőanyag ebben az esetben a legnagyobb szivattyú nyomás­nál a mag és az űrgyűrűs él között hatol át, dacára, hogy itt sem mutatható ki gya­korlatilag már eleven meglevő szabad át-15 lépési nyílás és az egyik vagy a másik résznek rugalmas engedékenységét sem lehet feltételezni. Az éles körgyűrű éltől való csekély eltérések az elgázosítást nem rontják, ha csak a (d) tövis finom, játék-20 nélküli vezetéssel érintkezésben áll a (g) vezetőhüvely gyűrűs kiugrásával. A mag­nak nem is kell okvetlenül hengeralakú­- nak lennie, hanem a 3. ábra szerint belül­ről beillesztendő mereven beállított (dl) 25 érintőkúp gyanánt is lehet kiképezve. A 4. ábra egy alul az (i) motorhengerfe­délbe vízszintesen beágyazott (a2) tiizelő­anyagcsövet szemléltet, amelynek csupán alul van éles (f7) széle, amely utóbbi a 30 felső éltelen (f8) szélrésszel együtt a (kl) homlokfelület által van elzárva. Az utóbbi a (k) csapon van kiképezve, amelyet az 0) rugó erősen leszorít és amely csapnak lö­ketét az (y) ütköző határolja. A gáz ebben 35 az esetben főképen az (f7) éles szélrész és a rászorított (kl) homlokfelület között lép ki és csak kis mértékben vagy egyáltalán nem az utóbbi és a tompa (f3) felület kö­zött. A rés érintő felülete alatt fekvő kú­•40 pos (m) üreg a lefelé kilépő gázt a komp­ressziós térbe bocsátja. Az 5. ábrán a végén elzárt (a3) tüzelő­anyagcsőben egy oldalsó (m) furat van ki­képezve, amelynek alsó (ml) szélrésze, 45 amint ez a nagyított nézetből világosabban kitűnik, igen keskeny (o) átfedő széllel és annak felső (n2) szélrészei sokkal széle­sebb átfedő (ol) széllel van tömítve. Egy rugalmas (p) hüvelykar a peremcsnppan-50 tyút szorosan a lyukl (nl, n2) szélére szo­rítja. A gáz ebben az esetben is lefelé távo­zik. csupán; iái nyílás alsó (nl) széle és a keskeny (o) fedőperem között, amivel szem­ben a szélesebb (ol) fedőperemnél és a nyí-55 lás felső (n2) szélnél nem lép ki semmi, annak jeléül, hogy hosszabb fojtó út a gyönge tüzelőanyagszivattyú által létesí­tett tüzelőanyagnyomásnal a gázképző­dés egyáltalán nem mehet végbe, vagy legalább is a gáz áthatolása hosszabb résen 60 keresztül nem lehetséges. A rés '.úlságos tág nyitását a rugós karral szemben szin­tén helytálló (y) ütköző gátolja. Az összes ismertetett fúvóka kivitelok alkalmasak ugyanazon elgázosító eljárás- 6í hoz, amely nagymértékű fojtásból áll, az elképzelhető legszűkebb átlépő kereszt­metszetben és az elképzelhető legrövidebb átlépő úton. A fúvóka kiképzések száma a vonalrés alapelve szerint — merev bekalib- 70 rálás esetén és rugalmasan engedékeny szoros felfekvéssel szükség esetén beállít­ható ütközővel — természetesen nem szo­rítkozik a leírtakra. Valamennyi fuvókakivitel ama említett 75 tulajdonságánál fogva, hogy tetszőleges folyékony tüzelőanyagot, egyszerű tüzelő­anyagszivattyúval közvetlen mechanikai úton elgázosítani képes azon égési motoro­kat, amelyeknek közepes 12—15 atm. a 80 kompressziója nagy mértékben javítja és olcsóbbá teszi. A következő működési mó­dok lehetségesek: 1. Tiszta levegő beszívása, az utóbbinak a munkahengerben kb. 12—15 atm.-ra való 85 komprimálása és nyers-, vagy kátrány­olajnak az új fúvókákon való beszivattyú­zása, amidőn öngyujtás jön létre. Az is­mert, szintén öngyujtással dolgozó moto­rokkal szemben a komplikált kényes porj 90 lasztó elmarad, amelyet ebben az esetben a sokkal egyszerűbb elgázosító fúvókák pótolnak. Mindenekelőtt azonban az ön­gyujtáshoz a beszívó levegőnek 35 atm.-ra való komprimálása és a tüzelőanyag be- 95 vezetésére még sokkal nagyobb nyomás alkalmazása nem szükséges. E szerint tehát az új öngyújtó motor sokkal könnyebbé és olcsóbbá válik és sokkal kisebb is lesz, mert 2000—2500 fordulattal dolgozik az ismert 100 öngyújtó motorok 250 fordulatával szem­ben. Az új motor bebizonyíthatólag órán­ként és lóerőnként csupán 60 gr kátrány­olajat használ el az ismert öngyújtó moto­rok által használt 350 gr mai szemben. 105 Kis méretű és súlya folytán az új ön­gyújtó motor elsősorban szárazföldi jár­művek részére is alkalmas, amelyeknél Diesel-motorokat lóerőnkénti nagy súlyuk folytán használni nem lehet. Az eddigi no automobil motorokkal szemben az új mo­tornak az az előnye, hogy a legrosszabb és a legolcsóbb nyers-, kátrány-, stb. olajokkal is üzemben tartható. Tüzelőanyag szükség­lete t. i. 160 gr kátrány olaj 290 gr bensői- 115 lal szemben, amint ezt a használatos autó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom