84898. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sűrített levegőnek nyerésére bányák iszapoló berendezései segélyével
Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI R ÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84898. SZÁM. — XXI/c. OSZTÁLY. Berendezés sűrített levegőnek nyerésére bányák iszapoló berendezései segélyével. Dr. Sasvári Géza gépészmérnök, műegyetemi m. tanár Budapest. A bejelentés napja 1922. évi augusztus hó 19-ike. Jelen találmány tárgya berendezés sűrített levegőnek nyerésére oly bányákban (főleg szénbányákban), melyekben a kitermelt rétegeket iszappal töltik ki. 5 Ez a kitöltés tudvalevőleg olyképpen történik, hogy a kitöltésre szolgáló iszapot — víz, homok, lösz vagy ahhoz hasonló anyagnak eléggé híg keverékét — csővezetékben viszik a bánya mélyébe, hol a 10 kellő helyen az iszapnak szilárd részei lerakódnak, a vizet pedig szivattyúk segélyével a külszínre kinyomják. Az iszapnak a külszínről a bánya mélyébe való lebocsátása jelentékeny ener-15 giát képvisel, mely eddig teljesen kihasználatlan maradt. Jelen találmány célja ezen energiának hasznosítása és pedig azáltal, hogy sűtített levegőnek az előállítására használjuk 20 fel, mely azután a bányászat céljaira a legalkalmasabb módon, például légnyomással működő szerszámoknak hajtására hasznosíthaitó. A csővezetékben lefolyó híg iszap leve-25 göt ragad és visz magával, mely a vezetéknek bármely helyén a vezetékbe beépített légkazánnal (légkiválasztóval) az iszapból kiválasztható. Ha a légkiválasztás után a tovább folyó iszap a csőveze-30 tókben ellenállásra talál, akkor a légkiválasztóban ezen ellenállásnak megfelelő nyomás uralkodik. Ez a kísérletekkel is igazolt körülmény indokolja azt a felfogást, hogy az iszapoló eljárással az is-35 meretes hydraulikus kompresszorokhoz hasonlóan sűrített levegő nyerhető. Ennek megfelelően a találmány lényege abban áll, hogy az iszapoló berendezés hydraulikus légkompresszornak van kiképezve és pedig azáltal, hogy az iszap- í0 levezető esőbe egy lóg,kiválasztó van beiktatva úgy, hogy a légkiválasztó után az iszapot továbbvezető vezetékben a kívánt légnyomásnak megfelelő ellenállás lép fel. A berendezésnek gyakorlati használha- 4.5 tósága azonban szükségessé teszi, hogy oly körülményekre is figyelemmel legyünk, amelyek az ismeretes hydraulikus légkompresszoroknál elő nem fordulnak. Így meg kell akadályoznunk, hogy .az iszap a 50 légkiválasztóban le ne rakódjék és azt el ne tömje, hogy a szabályozó szervek (csapok, tolattyúk, szelepek vagy hasonlók) az iszappal ne érintkezzenek, mert különben csakhamar megrongálódnak és el- 55 tömődnek. Gondoskodnunk kell továbbá arról, hogy a légkiválasztóban elegendő nagy és lehetőleg állandó nyomás legyen, melyet — mint már említve volt — a légkiválasztó után következő ellenállás szab 60 meg. Ez az ellenállás függ a légkiválasztó után következő iszapoló esővezetéknek hosszától és esetleges emelkedésétől. Ezek azonban a legritkább esetben elegendő nagyok és sohasem állandók, mert az iszap- 65 pal kitöltendő rétegek a légkivál^sztótól más és más távolságban és más és más magasságban feküsanek, úgy, hogy, ha az egyik helyen az iszapolást elvégeztük, a következő helyen végbemenő iszapolás- 70 nál egészen más nyomásokat kapunk, mint az előbbi helyen. Ugyanaz a körülmény szükségessé tenné azt is, hogy a légkiválasztó az iszapoló berendezésnek,