84891. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus kötőanyagnélküli műmassza és eljárás annak előállítására

— 9 — tozásoknak. A fenti masszából készített, 2 m hosszú és 10 cm széles gerendát több napon át kitettük egy fagyasztó helyiségben 14° C-nyi hőmérsékletnek és azután 40° C hőmérsékletű víz fölé helyeztük. A gerenda kibírta ezt a hőmérsékleti változást, anélkül, hogy bármilyen kár érte volna. Egy további kísérletet olyan műmasszából való darabbal végeztünk, amely teljesen jéggel volt befödve. Ezt a darabot azután vízgőz hatásának tettük ki, hogy a jeget megolvasszuk; a massza ezzel a kezeléssel sem szenvedett kárt. Az új massza ezen tulajdonságainál fogva különösen alkalmas a hűtőiparban való alkalmazásra és nagy előnyt mutat a közönséges cementbetonnal szemben. Az új masszát cementbetonból való tartályok bevonására is lehet használni. E célból a cementre több centiméternyi vastag szurokbetonréteget öntünk, úgy, hogy a tartály egész belső felülete bevonassák. Az új massza igen jól tapad a cementbetonon; az ilyen módon készített tartály több hónapon át használatban volt, anélkül, hogy legcsekélyebb repedéseket mutatta volna. Általános szabály, hogy ezen új massza készítéséhez olyan kötőanyag szükséges, amely annál a hőmérsékletnél, amelynek a massza ki lesz téve, kemény marad. Nem szükséges, hogy ezen kötőszer maga ellenállóképes legyen, lehet az merev is. Ezt a kötőszert olvasztott állapotban szilárd termékeknek törmelékeivel és porral keverjük, amelyek előnyösen tömör anyagból származnak. A keveréket akképen kell készíteni, hogy nagyon egynemű pépet kapjunk, amelybe annyi szilárd testet és port keverünk, amennyit leihet, hogy a szilárd testek a pépben lebegve maradjanak. A finomszemcséjű porok jobb eredményeket adnak, mint a durván szemcsézettek. A kőtörmelékek nagysága a beton sűrűségétől függ, amelyet kapni akarunk. A szilárd testeket és porokat akképen kell elkészíteni, hogy közöttük semmi hézag ne maradjon és ugyanazok a szabályok, amelyek a kőtörmelék, kavics és homok megválasztásánál a cementbeton készítésénél alkalmaztatnak, érvényesek az új masszánál is. Szilárd testeknek (köveknek, kőanyagoknak, gránitnak stb.) apró hulladékai előnyösebbek, mint a homok. Avégből, hogy egészen sima felületeket kapjunk, amelyek még simábbak, mint a kőedényáruk felületei, ami különösen csöveknél fontos, az új masszát olyan előre melegített formákba vagy héjazatokba öntjük, amelyeknek sima a felületük. Fá- 60 ból való héjazatoknál vagy formáknál polírozott fát, vagy még célszerűbben vasbádoggal bevont fát lehet használni. Lehet a masszát hideg héjazatokba vagy formákba is önteni. 65 Az új masszának semmi közössége sincs azokkal a kátránytermékekkel, amelyeket utak, padlók vagy tetőzetek burkolására és még gépaljazatok számára is alkalmaznak. Ezeknek a termékeknek rendesen 70 hajlíthatóknak és rugalmasaknak kelllenniök. Ezeket még sohasem használták az építőiparban közönséges cementbeton helyett és töltések, gátak, magas nyomású vízvezetékek (egész 20 atm.-ig) tartályai 75 gyanánt. Ezen új massza padlóburkolat stb. gyanánt is alkalmazható, azonban csakis >a cementbetonrétegek, nem pedig az aszfalt helyettesítésére. 80 Szabadalmi igények: 1. Eljárás fegyverzett vagy fegyverzet nélküli műm&ssza^^ előállítására Jiidrau-_ likus kötőanyagok alkalmazása nélkül, jellemezve azáltal, hogy <a kötőszer gya- 85 nánt szolgáló anyagokat, mint pL__kfiz_^ ményszurkot vagy más olyan szurkokat, ümelyek olvaszthatok, de a masszának ""későbbi alkalmazási hőmérsékletén égészen kemények, megolvasztjuk és 90 ebbe az olvasztókba durván aprított, előnyösen felmelegített, kőszerű töltőd anyagot, mint kavicsot, kőtörmeléket, gránitot, kvarcot, homokkövet, kőanyagot, salakot és emellett" finömszem- 95 eséjű anyagot, mint homokot, kőlisztet, téglaport, agyagport, gránitot, hamut viszünk be olyan mennyiségekben, hogy melegben sűrűn folyós massza keletkezik, amelyben a durván aprított anyag 100 lebegve marad, mire a kapott masszát még melegen formákba __öntjüt_ vagy úgy mint a cementbetont, más módon alkalmazzuk. 2. Az 1. igény szerinti eljárás foganato- 105 sítási módja, jellemezve azáltal, hogy a kátrányból kapott keményszurok helyett kötőszer gyanánt stearinszurkot, valamint a kőolaj-, terpentin-, kátránydesztillációs maradékait, kemény asz- 110 faltot, bitument és ként vagy ezen anyagok keverékeit használjuk, amely anyagok olvaszthatok, de a masszának későbbi alkalmazási hőmérsékletén szilárdak maradnak. 115 SíS<H