84889. lajstromszámú szabadalom • Bronzok és eljárás előállítására
Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 84889. SZÁM. — XYI/c. OSZTÁLY. Bronzok és eljárás előállításukra. Allgemeines Deutsches Metallwerk G. m. b. H. cég Berlin-Oberschöneweide. A bejelentés napja 1922. évi szeptember hó 12-ike. Németországi elsőbbsége 1921. évi szeptember hó 20-ika. A vörösrézből és ónból1 álló valódi bronzok tudvalevőleg gyakorlatilag jóformám alig munkáihatók meg, miért is alkalmazási terük rendkívül korlátolt. Főkép oly 5 résízek előállításánál nem jöhetnek tekintetbe, melyeket az öntés után valamely módon meg kell munkálni. Másrészt sok esetben kívánatos volna, ha a valódi bronzok jó tulajdonságait ki lehetne használni. 5 Történtek már kísérletek, hogy a vörösrézből és ónból1 álló bronzokat más fémek, így nikkel és cink hozzáadásával megjavítsák. Ezekben az ötvözetekben azonban az óntartalom hasonlíthatatlanul igen 3 Csekély volt, a cinktartalom ellenben aránylag nagy, miért is ol! y termékek keletkeztek, melyek gyakorlatilag nem voltak értékesíthetők és nem is bírták többé kielégítő mértékben a valódi bronzok jó tu-0 lajdonságait. Jelen találmány tárgyát oly új; ötvözetek képezik, melyek összetételükben a valódi bronzokat megközelítik, ezektől azonban lényegesen és előnyösen eltérnek az-5 által1 , hogy hidegen igen jól megmunkálhatok és meleg állapotban is teljesen kielégítő megmunkáló képességgel bírnak. A vörösrézónötvözetek ezen lényeges javításait azáltal1 érjülk el, hogy megfelelő nikkel -0 és cinlkmennyiségeket adunk hozzájuk, mely hozzáadások megszabása által szükség szerint lágyabb vagy keményebb anyagot állíthatunk elő. A bronzok általában legalább 87 rész vörösrézből, 4.5—10 rész !> ónból, 1—5 rész nikkelből és 1—5 rész cinkből állanak. Előállításuk céljából először a vörösrezet és nikkelt olvasztjuk össze, azután az ónt és végül a cinket adjuk hozzá. 5%-nál nagyobb cinktartalL mat nem szabad alkalmazni. A cinknek 40 ugyanis az a sajátsága, hogy az ötvözetet lágyabbá teszi és ez a sajátság csakis 5%-ig menő cinkhozzáadásig jut érvényre. Ha a cinktartalom ezen 5%-on túlmegy, akkor az ötvözet ismét keményebbé válik. 45 ily ötvözeteikből1 forró gőz számára való öntött darabok állíthatók elő, melyek jól bírnak el egészen 500°-ig menő hőmérsékleteket, ami onnan ered, hogy az öntvény igen tömörré válik s így a tárgyak magas 50 nyomásokkal és hőmérsékletekkel szemben érzéketlenek. Az ötvözet alkatrészeinek megfelelő megszabása által1 lágyabb és keményebb bronzok állíthatók elő. Egy lágy bronz, mely 55 különösen alkalmas papírgyártáshoz való sziták, mindennemű finom drótok és máseffélék előállítására, pl. 87 rész vörösrézből, 7 rész ónból!, 1—5 rész nikkelből és 4.5 rész cinkből áll. Az ötvözet húzatlan, 60 lágyan izzítva 45 "kg. szilárdsággal bír 60—65% nyujthatóság melltett. Az ötvözetből húzott kemény drótok egészen 105 kg.-ig menő szilárdsággal1 bírnak. Egy más keményebb anyag, mely különösen minden^ 65 nemű rugók, így nyomógombok rugóinak előállítására alkalmas, melyeknél lényeges, hogy rendkívül szilárd és a rugóerőt megtartó anyag álljon rendelkezésünkre, mely azonkívül1 beszélőgépek és más effé- 70 lék kontaktusszalagjainak is nagy előnnyel felhasználható 88 rész vörösrézből, 7.5 rész ónból, 2.5 rész nikkelből és 2 rész cinkből áll. Ez az anyag húzott állapotban, lágyan izzítva 55 kg szilárdságot mutat 45% 75 nyujthatóság mellett. Az új bronzok igen sók alkalmazási célra valamennyi eddig rendelkezésre álló anyagot messze túl-
