84881. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kaucsuk, gummi és effélék vulkanizálására

31 eljelent 1934. évi május hó 24 4.1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84881. SZÁM. — Xl/b. OSZTÁLY. Eljárás kaucsuk, gumi és effélék vulkanizálására. Peachey Stanley John tanár Davenport (Stockport/m.). A bejelentés napja 1920. évi junius hó 30-ika. Nagybritániai elsőbbsége 1918. évi julius hó 26-ika. A jelen találmány eljárásra vonatkozik kaucsuk, gumi és effélék vulkanizálására, ezeknek a latexből való extrahálása ós szokásos előzetes kezelése után, mely eljá­> rás meleg felhasználása nélkül foganato­sítható. A találmány értelmében a kau­csukot, gumit és effélét lemez- vagy film­alakban, vagy oldott, illetve részben ol­dott állapotban, váltakozva kénoxyddal I és kénhidrogénnel kezeljük. Ezt a két gázt a kaucsuiklemez stb., illetve az oldat ma­gába fogadja és kölcsönhatásuk annak aránylag gyors vulkanizálását idézi elő, még közönséges hőfoknál is. , Ismeretes, hogy kéndioxid és kénhidro­gén, nedvességnek nyomokban való jelen­létekor, .egymással kölcsönhatásban, át­alakul, amennyiben ugyanis allotrop faj­tájú kén keletkezik, mely fizikai tekintet­ben különbözik attól a kénfajtától, me­lyet rendszerint használnak a kaucsuk vulkanizálására. Eltekintve ettől, nem volt eddig ismeretes a két említett gáz kölcsönhatásának arra való felhaszná­lása, hogy a vulkanizálást közönséges hő­fokon végezhessék. A szokásos kénfajták a vulkanizálást csak növelt hőfokon képesek előidézni, míg ellenben a fent említett módon előál­lított allotrop kénfajta, mely magában a kaucsukanyagban képződik, már képző­dése pillanatában, tehát in statu nascendi és már közönséges hőfokon képes vegyü­letet alkotni a kaucsukkal és így ennek hatásos vulkanizálását előidézni. Nincs kizárva, hogy ekkor előbb közbeeső ter­mékek, mint thionsavak keletkeznek és abban a folyamatban résztvesznek, mely­nek végeredménye a kaucsuknak kivánt kénezése. Az eljárás foganatosítása céljából a kaucsukot, stb. pl. lemezalakban, légszá­raz állapotban, azaz bizonyos nedvesség­tartalommal, vagy miután azt valamely oldószerrel, mint benzollal, megnedvesí- 45 tettük, olyan atmoszférának tesszük ki, mely kéndioxidból áll, illetve ilyent tar­talmaz ós pedig olyan időre, mely a le­mezek vastagságától függ. A kaucsukot stb. azután olyan atmosz- 50 férába visszük, mely kénhidrogénből áll, illetve ilyent tartalmaz. Ebben addig hagyjuk azt, amíg a kéndioxidra jellegze­tes szaga eltűnt. Ezen, a két gázzal való váltakozó kezelés már most, ha szükséges, 55 megismételhető mindaddig, amíg el nem értük a kivánt vulkanizálási fokot. Lehet a kaucsukot stb. előbb is kezelni a kén­hidrogénnel és csak azután a kéndioxid­dal, ámdei a fent említett megfordított ke- 60 zelési sorrend előnyösebb. Az eljárás a legkülönbözőbb módon fo­ganatosítható. Végezhető ez a vulkanizá­lás pl. a kaucsuknak stb. valamely kén­dioxidatmoszférának való kitételével és 65 ezt követőleg kénliidrogénnek benzolban vagy más ilyen oldószerben való oldatába leendő bemártásával, mikor is ezt a két kezelési módot addig ismételjük meg, míg a vulkanizálás be nem fejeződött. 70 A kéndioxidot és a kénhidrogént ismert módszerekkel lehet előállítani; a két gáz külön tisztítására vagy szárítására emel­lett nincs szükség. Oldott állapotban lévő kaucsuk vulka- 75 nizálásánál még jobban követhető az el­járás menete. A kaucsuknak1 benzolban való oldatát pl. egészen vagy részben kén­dioxiddal telítjük, melyet az könnyen ab­sorbeál. Az oldatot azután: kénhidrogén- 80 gázzal kezeljük vagy pedig kaucsuknak benzolban való olyan oldatával keverjük

Next

/
Oldalképek
Tartalom