84877. lajstromszámú szabadalom • Váltó eke
31 eljelent 1934. évi május hó 231. 1-én . MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84877. SZÁM. — IV/g. OSZTÁLY. Váltó eke. Sipp Károly igazgató Mannheim. A bejelentés napja 1921. évi március hó 7-ike. Németországi elsőbbsége 1920. évi október hó 22-ike. A találmány tárgya váltó eke állítható középső ekevassal és azon oldalt csuklósan felerősített terelőlapokkal, melyek vezetékelrendezés segélyével állíthatók. A talál-i mány abhan áll, hogy a terelőlapok átállítása céljából önmagában véve merev kettős vezeték kerül alkalmazásba, mely olymódon van kiképezve, hogy a munkaoldal felőli terelőlap viszanyomása húzóhatást i gyakorol a másik oldal terelőlapjára, mimellett az ekevas a talaj síkjára merőlegesen álló forgástengelyhez viszonyítva, hátrafelé van hajlítva, illetve az ekevas forgáscsapjai, az eketesthez viszonyítva, oly helyzetben vannak elrendezve, hogy az utóbbi, tetszőleges alakban, a geometriai forgástengelyen kívül hátrafelé kihajlítva képezhető ki. Ezen két jellemző egyesítése által oly ekét kapunk, mely lehetővé teszi azt, hogy laz ekevasnak minden, időben, bármely talajnemnél, a legcélszerűbb ívelést és a legkedvezőbb vágószöget adjuk és az ilymódon kiképezett ekevas számára a hozzácsatlakozó terelőlapok önműködő irányítását olymódon biztosíthassuk, hogy a munkaoldal felőli terelőlap az eketest síkjába magától beálljon, míg a túloldali terelőlap ezzel szemben az eketest mögött fedésbe kerül, mely helyzetében a munkaoldal felőli terelőlap vissznyomása biztosítja. Ezáltal az eke minden talajnemhez és járatmélységhez való messzemenő alkalmazkodási képességet nyer. Ügy könynyű, mint nehéz talajnál, sík- avagy dombos terepnél egyaránt használható. Ugyanolyan jól dolgozik száraz, mint nedves talajban. Emellett kezelése különösen könynyű és egyszerű. A mellékelt rajzon a találmány két példaképpen vett kiviteli alakja van feltün- 40 tetve, az 1. ábrán az egyik kiviteli alak távlati képe látható, melynél a mellső terelőlap el van véve, a 2. ábra vázlatosan mindkét terelőlapnak 45 vezeték segélyével való irányítását mutatja, míg a 3. ábra az eketest ágyazásának egy további kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. és 2. ábra szerinti kiviteli alaknál íj0 az (a) gerendelyre a !(b) tartó van erősítve, melyen a |(c) eketest merőleges tengely körül van forgathatóan ágyazva. A (d) forgástengely a kívánt mértékben hátrafelé hajlik, úgy, hogy ,a (e) eketest bármely 55 ívelést és a talajhoz viszonyítva oly helyzetet vehet fel, hogy a vízszintessel az illető talajnemnek megfelelő legkedvezőbb vágószeget zárja be. Az eketesten mindkét oldalon az (f) és (f1 ) forgástengelyekre 60 két i(g) és Cg1 ) terelőlap van csuklósan felerősítve, melyek közül az 1. ábrán a mellső el van véve és szakadozott vonallal van jelezve, míg a másik látható. A két terelőlap (h)-nál és (h1 )-nél a háromszögalakú 65 <k) vezetékkel van forgathatóan összekötve (1. és 2. ábrát is). Ezen vezeték egyik (i) vége villaszerűén fogja körül a l(b) tartón megerősített (1) icsapot és némi csúszási lehetőséggel erre a helytálló pontra 70 támaszkodik. A 2. ábrái telt vonalai a (c) eketestet és a (g) és (g1 ) terelőlapokat egyik [munkahelyzetben mutatják. Ezen helyzetükben szántás közben a földtömegek nyomást gyakorolnak a (k) vezeték 75 (m) jobboldali karjára, mely az .(m1 ) baloldali karon mint húzóhatás mutatkozik és ennek következtében a baloldali (g1 ) te-
