84861. lajstromszámú szabadalom • Elektromos folyadékhevítő

31 eljelent 1934. évi május hó 1.1-én. MAGYAR KIRÁLYI jHG&n| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84861. SZÁM. — Vll/i. OSZTÁLY. Elektromos folyadékhevítő. Rosenfeld Sándor elektrotechnikus Budapest. A bejelentés napja 1921. évi december hó 31-ike. Az ismert elektromos fűtőkészülékek fűtőitestjét megfelelő hosszúságú, nagy ellenállású fémhuzal (nikkel, konstantan stb.) képezi, mély folyadékhevítők esetében a hevítendő folyadékot felvevő tartálytól elszigetelten van elrendezve és mely az áramkörbe való bekapcsolás után annyira felhevül, hogy a környező szigetelőanyagot és ezen keresztül a folyadékot a kellő hőmérsékletre hevíteni képes. Ezen folyadékhevítők tudvalevőleg igen rossz hatásfokkal dolgoznak, mert a hőnek az izzó ellenállástól az- áramot és a hőt szigetelő masszán, valamint a folyadékot tartalmazó edény falán a folyadékra való átvitele jelentékeny hőveszteséggel jár. Ezen ismert készülékekkel szemben a találmányt oly folyadékhevítő képezi, melynél az ellenállást maga a felhevítendő folyadék képezi, úgy hogy a hőátvitel minden veszteség nélkül megy végbe. A találmány abban áll, hogy az áramforrásnak mindegyik sarkával egy vagy több, megfelelő anyagú és egymástól kellően elszigetelt elektróda van vezetően összekötve, melyeket a fűtőhatás előidézése céljából egyszerűen a hevítendő folyadékba mártunk. Az áram bekapcsolása Titán elektrolikus folyamat indul meg és az emellett fejlődő hő a folyadékot a kívánt hőfokra hevíti. Az elektródák által képezett fűtőtest burkolatba leheit zárva, mely az elektródákat sérülés ellen megvédi, de emellett a folyadéknak az elektródákkal való érintkezését nem akadályozza. A mellékelt rajzon a találmányt képező elektromos folyadékhevítőnek foganatosítási alakjai vannak feltüntetve. Az 1. ábrán maga a fűtőtest elölnézetben, 40 részben függőleges metszetben, a 2. ábrán a védőburkolat félig elölnézetben, félig függőleges metszetben látható. A 3. ábrán az egész folyadékhevítőt össze- 15 állított állapotban, függőleges metszetben szemléltettük. A 4. és 5. ábrán az 1. és 2. ábra 4—4, illetve 5—5 vonalai mentén vett metszetek láthatók. A 50 6., 7. és 8. ábrán kapcsolási sémákat tüntettünk fel. A fűtőtest az 1—5. ábrán feltüntetett foganatosítási alaknál négy (1) elektródiából áll, melyek megfelelő anyagból, pl. 55 szénpálcákból készülnek és a (2) sziorítók által fogvatartott (3, 3) vezetékek útján a (4) zsinórvezetékkel vannak összekötve. A zsinórvezeiték szabad végén, pl. az (5) dugaszkontaktus van megerősítve. A 60 kapcsolást a 7. ábra mutatja, melynek értelmében két-két szemközt álló (1) elektróda közösen van a hálózat (+) és (—) sarkával összekötve. Az (1) elektródák felül és alul a (6, 7) szigetelőtár- 65 csákba vannak foglalva, melyek egyúttal az elektródáknak kölcsönös távolságát is biztosítják. Az 1. ábrán látható fűtőtestet az (1) elektródák védelme céljából a 2. ábrán 70 látható burkolatba zárjuk, mely a (8) tokból és a (9) fedőből áll. A (8) tok oldalt és fenekén a folyadék behatolását megengedő (10, 11) nyílásokkal, a (9) fedél pedig a (4) zsinórvezeték átboesá- 75 tására szolgáló (12) furattal van ellátva. A (9) fedő (13) nyakrészének külső átmérője a (8) tok belső átmérőjével teljísea