84837. lajstromszámú szabadalom • Regisztráló szalag és nyomtató szerkezet
Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYT SZABADALMI BffiÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84837. SZÁM. — VII/c. OSZTÁLY. Regisztrálószalag és nyomtató szerkezete. Rezsny Kálmán oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1922. évi május hó 26-ika. A regisztrálószalagok legtöbbjénél vízszintes vonalú előnyomatok vannak, melyek a regisztrált adatok kényelmesebb leolvashatását célozzák. Ezek a vízszintes 5 vonalak tehát sebességet, utat, időt, kazánnyomást stb. jelenthetnek és a vonalakon legtöbbször a hozzátartozó számértékek is föl vannak tüntetve. Ha a sebességmérőből vagy hasonlóból kivett szalagon 10 egyes kellemetlen adatok foglaltatnak, mint például scbességtúllépés, akkor gyakran megesik, hogy a kellemetlen adatot tartalmazó részt levágják, leszakítják, anélkül, hogy ez bizonyítható lenne. 15 A jelen találmány tárgyát képező regisztrálószalagon űzött ilyen visszaélések ellenőrzőnyomat segélyével abszolút bizonyossággal megállapíthatók, sőt az is bebizonyítható, hogy mekkora szalagrész 20 hiányzik. Az 1—5. ábrák a találmány szerinti szalagok különféle foganatosítási alakját, tüntetik fel, a 6—7. ábrák pedig a szalagok nyomásához alkalmas berendezés vázlatai. 25 Az 1. ábrában olyan megoldás látható, ahol az (a) szalagon, célszerűen annak hátsó oldalán, például három párhuzamos vagy egymásba ölelkező sorban olyan öszszefiiggő ellenőrző nyomat van, melynél 30 mindegyik sor alakjai más és más szabályok szerint ismétlődnek. Ha tehát a. szalagot a (j) helyen elszakítjuk, gyakorlati értelemben véve sohasem találunk másik olyan helyet, mely ezzel összeille-35 nék, vagyis két idegen helyet összetéve, rögtön megállapíthatjuk, hogy visszaélés történt. Sebességmérőknél rendszerint 60—70 méteres szalagok vannak a dobon és egy-egy befejezett út után az egyes be-40 írt részeket az ellenőrzésre hivatott vezetőségnek be kell szolgáltatni. A szalag kezdete és vége már a nyomdában valami előre megállapított módon megjelölhető, így most az egymásután leadott szalagrészek egymás mellé illeszthetők, sőt össze 45 ig ragaszthatók, vagyis a részenként leadott szalag teljességében össze van gyűjtve. Ha valamelyik esetben egy rész eltávolíttatott, az rögtön megállapítható, mert itt, az összeillesztés nem sikerül. Sőt 50 az eltávolított szalagrész hossza is megállapítható, minthogy az ellenőrző nyomat matematikai alapon szabályosan ismétlődik. A 2. ábra szerinti (a) szalagnál nincsen 55. külön ellenőrző nyomat, hanem maga a szalag előnyomása szolgál e célra. Pl. a (b) sebességi vonalakon vagy ezek között a (c) jelek vannak, melyek lehetnek pontok, kis lyukak, körök, csillagok, stb. Ezek a 60 jelek bizonyos szabály szerint ismétlődnek. Például a 0 sebességi vonalnál 200 mm-re van egyik jel a másiktól , az 50-es vonalon 205 és a 100-as vonalon 210 mmre. Ilymódon a jelek minden sorban külön 65 szabály szerint állandóan ismétlődnek és ha a szalagot egy helyen elvágjuk, vagy elszakítjuk, sohasem találunk olyan másik helyet, hogy két idegen hely összeillenék, sőt a hiányzó rész hossza pontosan 70 meg is állapítható. A 3. ábra szerinti (a) szalagnál maguk az előnyomat számai is az előbbi szabály szerint változnak. A vízszintes (b) vonalakon célszerűen a számok előtt vagy 75 után, vagy például a 0 számjegyek közepében még a (c) pontokat is alkalmazhatjuk, hogy a jelek távolságai könnyebben mérhetők legyenek. A' 4. ábrában látható (a) szalag átlát- SO