84826. lajstromszámú szabadalom • Gázosító égési erőgépekhez

_ 4 — nívója az égőanyagnak a (40) nyíláson és felfelé a (38) középcsatorna, illetve a (37) cső útján való elvonása folytán tényleg csökkent. 5 Minthogy azonban a fojtószelep nyitása alkalmával az (52) fuvókában a szívóhatás érvényre jut, már most megfordított folyamat következik be és a gazolin az (56) csatornában az (55) lyukakon át való ki-10 áramlási pontig emelkedik. Ezzel ezen lyukak, illetve fúvókák hatása abban az arányban fokozódik, amely arányban a (43) fúvóka hatása a fojtószelep nyitási mozgása alkalmával csökken 15 Látható, hogy a (39) gyürűcsatornában (2. ábra) bizonyos mennyiségű égőanyag van a (41) lyuk felett, ha nincs szívóhatás annak továbbítására; mihelyt azonban a szívóhatás érvény re jut, ez az égőanyagot 20 elszívja és az (51. 50) és (49) csatornákon át beáramló levegő az (55) fuvókákhoz haladó gazolináramba tódul. Az (55) lyukak működési módja tekintetében figyelembe veendő a kettős (13, 52) 25 fúvóka elrendezése, mely a közönséges fuvókahatást az (52) segédfuvókában biztosítja, míg a (13) főfuvóka hasonló többlethatást fejt ki a segédfuvókára, vagyis annak hatását erősíti. Ez az elrendezés a 30 fúvókák segélyével betáplált égj'ianyag nak teljes elgázosítását és tökéletes tovaragadtatását idézi elő, mimellett mindig elegendő mértékben szűkített átbocsátó harántmetszet áll rendelkezésre, úgyhogy 35 az a nyomáscsökkenés, mely az egész égőanyag felvételéhez kívánatos, állandóan megmarad, míg a teljes légátbocsátó harántmetszet a gép követelményei számára elegendő. 40 Minthogy az (55) lyukak a belső (52) fúvóka szűkített részében vannak elrendezve és ezen fúvóka valamivel a főfuvóka szűkített része fölött végződik, ennélfogva a főfuvóka szűkített része egyszerű fu-45 vóka-elrendezéshez képest többszörös hatást fejt ki. A közepessebességű járás ezen időszakában azon égőanyag-mennyiséghez képest, melyet a szívóhatás továbbítani képes 50 volna, kisebb mennyiség is teljesen elegendő a gép céljaira és így a rendes táplálást takarékossági szempontból korlátozhatjuk, minthogy ilyenkor a teljesítmény nem a főkövetelmény. Másrészt 55 azonban káros volna a táplálás állandó korlátozása, mert ez esetben erőkészlet nem állana rendelkezésünkre. Nem lehet tehát a teljesítményt és a gazdaságosságot egy ugyanazon keverékkel biztosítani, miért is az utóbbit a változott körűimé- 6( nyeknek megfelelően módosítjuk. Ebben az átmeneti időközben már most az (57) vezérlőtárcsa (59) mélyedése jut érvényre, úgyhogy a már ismertetett módon a (27) tűszelep legalsó helyzetébe sülyedhet és 6E a gazolinnak az úszókamrából a főtartályba való beáramlását korlátozhatja. Egyidejűleg a (41) nyíláson át a csatornába áramló levegő az ismertetett módon kismennyiségű gazolint visszaszorít, hogy 70 kismérvű táplálást tartsunk fenn. Nagyobb fordulatszám esetén azonban a (27) tűszelep ismét felemelendő, hogy az a legnagyobb erőkifejtésnek megfelelő helyzetbe jusson vissza; ezt az ismertetett 75 módon a (60a) görgőnek az (57) tárcsa (58) felületével való érintkezése idézi elő, amikor is az a (27) tűszelepet legfelső helyzetében tartja. E tekintetben azonban figyelembe veendő, hogy a nagyobb szívóhatá- 80 sok elérése alkalmával műidig több és több levegő tódul be a (41) nyíláson át ós megfelelő mennyiségű gazolint szorít vissza és így, noha nagyobb fordulatszámok esetén több gazolinra van szükség, megfelelő 85 nagyobbmértékű táplálást meggátol, úgyhogy nagyobb sebességeknél a keverék valamivel szegényebbé válik. Már most a gyorsító tartálynak az a élja, hogy a keveréket a nagyobb sebességek alkalmával, 90 vagyis a fokozott szívóhatású időszak kezdetén gazolinnal átmenetileg telítsük. Ez a cél a főforrásból továbbítandó égőanyag természetes tehetetlenségéből és abból a késlekedésből következik, mellyel a leve- 95 gőnél nehezebb égőanyag táplálása a fojtószelep helyzetét követi; továbbá szükség van ezen intézkedésre, mint említettük, a gépnek ezen külön időszakban végbemenő fokozott energiák i fejtése folytán is. Ezen 100 külön gazolintáplálás természetesen csak átmenetileg foganatosítandó, minthogy a gazolintöbblet felesleget jelentene akkor, midőn a fokozott szívás már kifejtette hatását a főforrásra. A rajzból látható, 105 hogy a (73) gyorsító fuvókából való szívás a (72, 71) és (70) csatornák útján hat a (68) cső belsejére. Ez a gyorsító tartály két okból nem táplál csekély szívóhatásoknál; egyrészt 110 azon okból, mert a (73) fúvóka az (55) főnyílásoknál magasabb szinten van és másrészt mert a (68) cső legfelső (74) nyílásai (6. ábra) csak részben elégítik ki a szívóhatást és mindaddig, míg ezen szívást a 115. szabadonlevő nyílások nem követik, gazolin oda nem áramlik. Világos, hogy a gyorsító folyamat alkal-