84820. lajstromszámú szabadalom • Szárító eljárás és berendezés

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. XA6YAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 8485SO. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Szárító eljárás és berendezés. Linczenpolcz József keramikus Budapest. A bejelentés napja 1922. évi november hó 4-ike. Jelen találmány munkahelyükön haladómozgást végző tetszőleges áruknak, különösen pedig agyag- és más egyéb képlékeny anyagú áruknak meleg levegővel való szárítására vonatkozik. Az efféle szárítás eddig általában véve úgy történt, hogy a meleg levegő folytonos huzatban járta át a szárítóteret, akár egy helyben maradt ott eközben az áru, akár pedig az is folytonosan haladt. Az ilyen eljárásoknak az a hátrányuk van, hogy erő- és hőszükségletük nagy, szabályozásuk komplikált és a szárítást oly hirtelenül indítják meg és oly ugrásszerű fokozatokban folytatják, hogy ez az áruk, elsősorban pedig a képlékeny anyagank épségének rováa képlékeny anyagnak épségének rovására esik. Jelen találmánynak az a célja, hogy mindezen hátrányokat kiküszöbölje. A találmány lényegileg abban áll, hogy mialatt az árut beszállítjuk a szárítótérbe, azalatt ez utóbbit huzatmentesítjük, azután pedig pihentetjük az árut a szárítótérben és ezalatt az utóbbin keresztül a volt áruérkezési irányhoz képest ellenáramban áramoltatjuk keresztül a meleg levegőt. Ez az eljárás egy közbenső, vegyes rendszert képez az eddig ismeretes eljárásokhoz viszonyítva, kíméli az érkező friss árut, s csupán azon idő elmultával kezdi rábocsátani a meleg huzatot, amikorra a szárítótér már megtelt. Az árut annak a sziárítótérbe való huzatmentes "beszállítása közben közvetve előmelegítjük. Az előmelegítés a kiméleti időszakra esik. Már az előmelegítésnek fogalmából következik, hogy ezzel a tulajdonképpeni szárítóhevítést csupán bevezetjük s az, hogy a találmány szerint ez 40 az előzetes 'hőközlés még közvetett is, magában is hatályos biztosítékot képez abban az irányban, hogy csupán a legenyhébb átmenetekről lehessen szó. Éppen ezért az előmelegítést egyszerűen a szárítótér ha- 45 tárfalainak sugárzó melege segélyével foganatosítjuk. Ilymódon lassan és közelről alig észlelhető fokozatossággal történik az előmelegítés, úgy hogy még a legérzékenyebb 50 áruk, sőt még a képlékeny anyagok sem szenvedik akár csak a legkisebb hajszálrepedést sem. A leírt előmelegítés révén a tégla, cserép, stb. nagyfokú érzékenységgel kapcsolatos képlékeny állapotát 55 érzéketlen, szilárd állapot váltja fel, az áru felszíne bőrszerű keménységűvé edződik, úgy, hogy ekkor már veszélytelenül kitartja a meleg levegő áramát. Noha a leírt előmelegítés után, semmi 60 ártalmat sem okozhat többé a meleg szél, jelen találmány szerint a szárítólevegőnek áramlóhosszát a szárítótérhez képest mindazonáltal szakaszosra szabályozzuk, így módunkban áll, hogy az eljárásnak 65 ebben a részében is még mindig enyhe átmenetekben dolgozhassunk. Ha a szárítólégáramot úgy vezéreljük, hogy a meleg szél ismételten is éri ugyanazt a szárítószakaszt, azért hőveszteséget 70 mégse szenvedünk, mert ezalatt egyúttal a következő másik munkamenet számára közvetett előmelegítést szolgáltató hőt halmozunk fel a szárítótér határfalaiban. Egyszerű esetekben az árut mindenkor, 75 vagyis berakáskor is, kiszedéskor is, azo-