84816. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kondenzációs termékek előállítására

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI jHBfc SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84816. SZÁM. — rVh/1. OSZTÁLY. Eljárás kondenzációs termékek előállítására. Dr. Pollák Frigryes vegyész Wien. A bejelentés napja 1922. évi julius hó 12-ike. A találmány célja egyrészt karbamidból és karbamidszármazékokból és másrészt íormaldehydből olyan kondenzációs termékek előállítása, melyek az eddig ter-B melt hasonnemű reakciótermékekhez képest sokoldalú ipari hasznosításra alkalmasak. A karbamid és formaldehyd közti reakció a körülménynek megfelelően igen sok-0 féle eredményre vezethet. Goldschmidt (Ber. 29. 2438. lap) úgy találta, hogy karbamidnak Isósavas oldatban fölös formaldehydre hidegben való behatásakor egy a legtöbb oldószerben oldhatlan termék ke-5 letkezik. Ugyanezen szerző a 97.164. sz. német szabadalomban közli, hogy karbamidnak és formaldehydnek 1:5 súlyarányban (1 mol karbamid és kb. 4 mol formaldehyd) alkalikus oldatban hidegben végbemenő 3 reakciója dimethylolkarbamidot szolgáltat. Einhorn és Hamburger (Ber. 41. 24. lap) ezen állítást kétségbevonják. Ezen szerzők dimethylolkarbamidot 1 mol karbamidból és 2 mol formaldehydből, kevés 1 barythydrat jelenlétében, 25—30°-nál állítanak elő. Hasonló módon keletkezik a moivomethylolkarbamid, fölös karbamidnak minimális mennyiségű barythydrat jelenlétében formaldehydre való behatásakor, ) jéghűtés alkalmazása esetén. A dimethylolkarbamidtól állítólag eltérő kondenzációs termékek előállítására, később (78.251. sz. osztrák szab.) ajánlották, hogy a reakciót melegben és kondenzáló szerek alkalma, zása inélkül hajtsák végre. Kitűnt mármost, hogy e reakció éppen akkor vezet iparilag értékesíthető kondenzációs termékeikhez, ha a formaldehydet a karbamidra, vagy thiokarbamidra és ezek származékaira bázikus kondenzálószierek 40 jelenlétében melegben hagyjuk hatni s a melegítést könnyen kocsonyásodó, később üvegszerűen megmerevedő termékek keletkezéséig folytatjuk. Ilyenkor közbenső termék gyanánt valószínűleg dimethylol- 45 karbamid keletkezik; mindenesetre ugyanazon közbenső- és végtermékekhez jutunk, iha magából a dimethylolkarbamidból indulunk ki. Emellett kondenzálószer gyanánt magát a karbamidot is használhat- 50 juk, minthogy ez is gyenge bázis gyanánt szerepel. Ez azonban semmi esetre sem képezi az eljárás egy különösen kedvező módját. Ellenben kitűnt, hogy igen alkalmas kondenzálószer ezen reakciónál azi ammo- 55 niák, melyet eleve hexametihylentetramin (mely ammóniákból és formaldehydből amúgy is létrejön) alakjában adagolható. Bizonyos esetekben a pyridin is jól bevált kondenzálószer. Bármily bázist is alkal- 60 mázzunk azonban kondenzálószer gyanánt, kétségtelen, hogy ez az eljárást lényegesen gyorsítja. A karbamid és formaldehyd közti reakciónak a jelen eljárás szerint létesíthető 65 végterméke víztiszta, savakban és alkáliákban oldhatlan masszát képez, mely különösen savakkal, még salétromsavval szemben is, nagy ellenállóképességgel tűnik ki. Ezen massza egyéb sajátságai tekinteté- 70 ben s eltér az eddig termeitektől, amennyiben melegben meni lágyul meg és az eddigieknél nagyobb keménységgel és ellenállóképességgel bír. Az anyag fajsúlya 1. 3, 300° fölötti hőmérsékleten kezd csak 75 elszenesedni, keménysége a teljsen megkeményített phenol-formaldehyd kondenzációs termékének felel meg, törése kagy-