84777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szappanok és tisztítószerek előállítására
— 2 — vanyú sói ezen frissen képezett nátriumvegyületekkel, melyek vízben nagy mértékben oldhatók, szuszpenziókat képeznek. Öblítéssel ezután úgy az oldható, minit az 5 oldhatatlan részek eltávolíthatók. Az eddig gabonafélékből alkálival kapott vegyületek, ha a vízzel való mosásnál hidrolizáltatnak, gyakorlatilag az eredeti alkálivá és keményítővé alakulnak visz-10 sza. A keményítőnek, habár kolloid, felületi aktivitása vagy mosóhatása csekély, sőt gyakorlatilag semmi és az ilyen vegyületek hatásfoka kizárólag attól függ, hogy azokban az alkáli mennyire fejtheti 15 ki hatását. A találmány értelmében hasznosított hidrolizált egyszerűbb vegyületek igen hatásos felületi kolloidok és emellett vízben gyorsan oldódnak és ezáltal az eljárással kapott terméknek, mint mosó-20 szernek áthatóképességéhez és hatásosságához nagy mértékben hozzájárulnak. Ha a keményítők és proteidek hidrolizált egyszerűbb vegyületeivel alkálit hozunk össze, a reakció igen hevesen megy 25 végbe, mert ezen hidrolizált egyszerűbb vegyületeknek kémiai aktivitása sokkal nagyobb, mint a keményítők és proteidek komplex vegyületeié. Minthogy az alkálinak az egyszerűbb hidrolizált vegyüle-30 teltre gyakorolt hatása ilyen heves és mert híg alkálioldaiok alkalmazása nem gazdaságos, fontos oly közegnek alkalmazása, mely a kémiai hatás hevességét csökenti és az átalakulást megakasztja, 35 mielőtt az egyszerűbb hidrolizált vegyületeknek tömény alkalioldatokkjal való alkalizálásánál karbonizálás következnék be. Azt találtuk, hogy a kívánt hatás elérésére vízmentes nátrium- vagy ká-40 liumkarbonát vagy bármilyen más hasonló tulajdonságú anhidrikus só alkalmas, amennyiben ezen sók a kémiai hatás hevességét cökkentik. A találmány lényegétől való eltérés nélkül azonban 45 más, hasonló hatású szerek is találhatnak alkalmazást. Az anhidrikus só a maróaikálioldat vizét abszorbeálja. Ha ezután a reakciómassa hőmérsékletét egészen a most már hidrolizált karbonát olvadás-50 pontjáig fokozzuk, a hidrolizált anyagnak elszappanosítása következik be. Az eljárás magyarázatául a következő példák szolgálnak: A gabonafélékből (pl. 125 kg-ot) előnyö.55 sen gőzköpenyes szárítóban lVa—4 óra hosszat magas, de az elszenesedési hőmérséklet alatt fekvő hőfokra hevítjük (az elszenesedés körülbelül 180° C. hőmérsékleten következik be). A masszát hevítés közben folytonosan kavarjuk. Ezen ke- 60 zelés folytán a gabonaféléknek egyszerűbb, kisebb molekuláris strukturáju vegyületekké való hidrolízise következik be, melyek erősebb savas természetűek, mint az eredeti gabonafélék1 . Minél magasabb 65 (de az elszenesítési hőmérséklet alatt fekvő) hőmérsékletet alkalmazunk, annál rövidebb ideig tart a hidrolízis. A bekövetkező, sárgatói barnáig menő színváltozás jelzi, hogy a kívánt kémiai át- 70 alakulás be van fejezve. A hidrolizált termékhez anhidrikus nátriumkarbonátot (körülbelül 50 kg-ot) adunk, aminek az a hatása, hogy minden további átalakulás megszűnik. Ha a massza lehűlt, a hidroli- 75 zált nátriumkarbonáltos keverékbe vízben (körülbelül 67.5 literben) feloldott marószódát fecskendezünk (körülbelül 22,5—27,5 kg-ot, melynek töménysége a hidrolízis fokától függ és pl. 98% lehet.) 80 A vízmentes nátriumkarbionát, mely kristályvizét mohón magába veszi, a folyadéknak nagyobb részét abszorbeálja, úgy hogy a hidrolizált gabonafélének, nátriumkarbonátkristályoknak és gyakor- 85 latilag száraz miarónátronnak kissé alkálikus, igen benső keverékét kapjuk. Ezt követőleg a keverék hőmérsékletét fokozatosan a ná.triumkarbonátkristályok olvadáspontjáig (de 100° C alatti hőmérsék- 90 letre) emeljük és ezt a hőmérsékletet körülbelül 1 óra hosszat fenntartjuk; ezen idő letelte után a gabonafélének alkalizálása b'e van fejezve. Most a nátriumkarbonátkristályokat equi valens mennyiségű 95 zsírsavval teljesen neuitralizálhatjuk; a felhasználandó zsírsav mennyisége annak természetétől függ. A termék hatásos tisztítószert képez. Lényegben ugyanezt az eredményt ér- 100 betjiik el a fenti példának következő, lényegtelen módosítása által: A gabonafélébe (melynek mennyisége pl. 125 kg.) hígított (körülbelül 0,1—0,25% töménységű) sósavat vagy salétromsavat 105 fecskendezünk (körülbelül 1 kg mennyiségben). Ezután a keveréket —-1% óra hosszat körülbelül 150—160° C hőmérsékletre hevítjük. A hevítés időtartama és foka a hidrolizis kívánt mértékétől függ 110 és a keveréknek sárgától barnáig menő színváltozásán megfigyelhető. Ezen keverékhez anhidrikus nátriumkarbonátot (körülbelül 50 kg-ot) adunk. Ha a massza lehűlt, vízben feloldott marónátront 115
