84777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szappanok és tisztítószerek előállítására

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI Jfg|g|» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84777. SZÁM. — XT/e. OSZTÁLY. Eljárás szappanok és tisztítószerek előállítására. Grain Soaps Corporation cégr Dover (É.A.E.Á.) A bejelentés napja 1921. szeptember hó 3 ika É. A. E. A.-beli elsőbbsége 1919. november hó 20-ika. A találmányt eljárás képezi szappannak előállítására keményítőnek vagy proteideknek hő vagy hő és savak hatása alatt történő hidrolizálása és a hidroli-5 zált terméknek vízmentes nátrium- vagy káliumkarbonátból vagy hasonló vegyi tulajdonságú más anhidrikus sóból álló közegben maró alkáliákkal való kezelés® útján. 10 Ismeretes tisztítószereknek gabonafélékből való előállítása, melyek keményítőknek (szénhidrátoknak), proteineknek (nitrogéntartalmú anyagoknak) és zsírsavak gliceridjeinek (zsíroknak) keveré-15 kéből állnak. Ezen anyagokat eddig vagy egyenként vagy egymással keverve alkálinak (marónátronnak vagy marókálinak) aránylag tömény oldataival kezelték. Keményítőiknek vagy proteineknek 20 alkalmazása esetében termékként a keményítőknek komplex szerkezetű, nagy molekulasúlyú nátrium- vagy káliumsói képződtek. Kiindulási anyag gyanánt leginkább rozsot, zabot, búzát és rizst hasz-25 náltaik, melyeknek nagy keményítőtartalmuk van. Ezen keményítők aránylag egyszerűbb ós aránylag kisebb molekulasúlyú vegyületekiből vannak felépítve, mely vegyületek nagy molekulasúlyú ve-30 gyületekké való természetes polimerizációban vannak jelen. A találmány értelmében a gabonaféléket nem mint olyanokat alkalmazzuk, hanem mindenekelőtt a keményítőket és 8B proteineket hidrolizálva, azoknak bonyolult molekuláris struktúráját kémiailag ugyanazon csoportba tartozó, de egyszerűbb molekuláris strukturájú vegyületekké bontjuk fel. Más szavaikkal, a bonyolult molekuláris strukturájú kemé- 40* nyítőket és proteineket lényegben ugyanolyan kémiai sajátságú egyszerűíbb molekuláris strukturájú vegyüleitekké depolimerizáljuk. Ezen eljárás előnyei a következők: 45 1. Uj és az eddigiektől eltérő vegyületeket hozunk létre, melyeknek új és az eddigiektől elitérő tulajdonságaik vannak. 2. Oly termékeit állítunk elő, mely több 50 alkálit köt meg, mint bármilyen más egyszerűbb vegyület és mely súlyegységként több alkálival képes vegyületet alkotni. 3. Oly termékeket kapunk, melyek ha 55 bizonyos mennyiségű maróalkálival reakcióiba hozatnák, az alkálit jobban megkötik, mint ahogyan az az eredeti gabonafélék által megköttetnék, úgy hogy ha a készítményt vízben oldjuk, az alkáli 60 nem szabadul fel olyan mennyiségben, mely az árut megtámadná. 4. A hidrolizált egyszerűbb vegyületek hatásos felületi kolloidok, melyeknek áthatóképessége igen nagy és melyek víz- 6i> ben gyorsan oldódnak. Az alkálival elszappanosított zsírsavakkal, különösen zsírsavak nátriumsóival való mosásnál a hatás elméletileg azáltal következik be, hogy ezen vegyületek víz- 70-ben oldva hidrolizáltatnak. A zsírsavaknak savanyú sói nagy felületi aktivitású és niagy áthatóképességű kolloidok, melyek a mosíandó anyaghoz mechaJnikailag tapadó piszkot és zsiradékot elválasztják és 75-meglazítják, ahol is a felszabadult nátriumhidroxid a zsiradékkal és piszokkal vegyületeket képez. A zsírs(avakn;ák sa-