84759. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a nyomdafestéknek papírról való eltávolítására
— 2 — mosót a helyére süllyesztjük és további mosóvizet vezetünk be a gép egyik végén oly célból, hogy a zúzóhenger által a péppel alaposan összekevertessék és a 5 gép másik végén folytonos folyamatban elvezettessék. Egyik sikeres kísérletnél ezt a mosást kb. 1A óráig folytatták. Mialatt a víz így a gépen átfolyik, az utóbbiban a következő folyamat megy 10 végbe: A nyomdafesték, amely a papíron volt az alkálikus anyag által oly állapotba jut, amelyben legalább a sötét festékrészecskck erős affinitást mutatnak az 15 agyag vagy „Bentonit" részecskékkel szemben, amely utóbbiakra ezen festékrészecskék rátapadnak. A „Bentonit" olyan finom, hogy a vízben lebegő állapotban marad, tehát nem rakódik le és a 20 rátapadó festékrészecskékkel a papírpépen és a gép szitáin át, illetve a mosó szitáin keresztül a kibocsátó csatornán át kifolyik, azzal az eredménnyel, hogy a folytatólagos üzem alatt a „Beater" 25 gépből lefolyó víz lassanként az egész festékanyagot magával viszi, míg végeredményben az előbb tisztátlan pép oly állapotban marad vissza, amely praktikus célokra eléggé fehér. A mosógép üze-30 mét ekkor megállítjuk. A masszához elegendő savat vagy savkarakterű sót adagolunk, oly célból, [hogy )a megmaradt alkália nyomokat közöimbösítsük és egyúttal a színt világosabbá is tegyük. 35 Ezután, ha kívánatos, enyvező anyagot is adagolhatunk hozzá, továbbá festéket is, hogy a kívánt színárnyalatot elérjük és esetleg iimpó^ is. Alapos keverés után. a pépet kivéve papírrá változtatjuk, 40 amely nyomdapapiros gyanánt tökéletesen kielégítő és az eddigi módszerek sze rint használt nyomdapapirosból előállítva ebben a, minőségben neim volt elérhető. 45 A „Betonit"-nak nevezett agyag a víztartalmú alumíniumsilikátok kaolin csoportjához tartozik. Egy karakterisztikus minta vegyelemzése kb. a következő eredményt szolgáltatná: 50 Si02 kb. 63% Al2 0, » 20% Fes Os MgOj menn yis égben » 3% Na2 0 » 5% gQ^j változó mennyiségben 55H3 Ó » 9%. 100% A „Bentonit" a meglazított szénfesték vagy más egyéb festékanyag eltávolítását nyilvánvalóan egy védő kolloid hatása gyanánt végzi, amely a korom vagy 60 festékanyag-részecskéknek kolloiddal való bevonását eredményezi és az eltávolítást a mosódoib felületén lerakódott rostanyagrétegen keresztül lehetővé tesizi. A „Bentoníit"-iban 70%-nál több kolloidos anyag 65 foglaltatik, ami, amint látni, az eredményre igen nagy befolyást gyakorol. A „Bentonit"-nak a papirosra chemiai befolyása nincs, tehát nem rombolja szét azt és azért nem káros, mint ahogy ez 70 chemiai hatásnál volna. A „Bentonit" igen finom szemcsés agyag az ujjak között szétmorzsolva a szemcséket felismerni nem lehet és csak a fogak között érzékelhetők igen csekély 75 mértékben. A mikroszkópon látható, hogy rendkívül kicsi, többé-kevésbbé gömbölyű részecskékből áll. amelyeknek nagysága igen egyenletes és láthatóan egyenletes ásványi természetűek. A „Beaker" eljá- 80 rás szerinti vegyelemzésnél, amely a Harry N. Wiley „Prinziples of agrieultur" című műben van leírva, kitűnik, hogy több mint 50%-a az adott mennyiségű „Bentonit"-nak 0.0015 mm-nél kisebb 85 átmérővel bír. Ezen finomság folytán válik a leírt hatás lehetővé, mert az agyagot a valóságos kolloidok osztályába és hatását a kolloidhatások osztályába helyezik. 90 Kísérletekből kitűnt, hogy a „Bentonit" vízből a súlyának több mint háromszorosát, vagy pedig térfogatának hétszeresét veszi fel és kétszer annyi glycerint vesz fel, mint a diatomos föld, 95 Megkíséreltük ezen eredményt más anyagokkal is, amelyeknek szerkezete a „Bentonit"-nál durvább, mint pl. a Fullerféle földdel, kaolinnal, kínai agyaggal, azonban kitűnt, hogy mindig fennáll az a IC nehézség, hogy ezen anyagok nagyobb százaléka nem elég finom arra, hogy a vízben lebegő állapotban maradjon ós a mosógépben a szitafelületen levő nemezeit pépen keresztül utat találjon, hogy IC a festékkel együtt eltávozzék. Ezért szükséges azon módfelett hosszú idő és a rendkívül nagy mennyiségű agyag, valamint nagy költség amaz eljáráshoz, míg az új eljárás szerint úgyszólván az egész „Ben- u tonit" vagy egyéb hasonló tulajdonsággal bíró agyag a pép masszán és a sziták szemei között a mosóvízzel együtt eltávozik
