84754. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nemesített fa előállítására

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÍLYI J5IÍ1® SZABADALMI BTRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84754. SZÁM. — VIII/c. OSZTÁLY. ; ' ' —' —-•-- ' "

J . •! 1 Eljárás nemesített fa előállítására. Holzveredelung1

G. m. b. H. cég Berlin. A bejelentés napja 1922. évi november hé 28-ika. Fánaik nemesítésére való eljárások nyomás és meleg allkálmázásával ismeretesek. Kzek az eljárások azonban kizárólag olyan tömörített fát adnaik, amely víz behajtására ö többnyire újra felduzzad, úgyhogy a fák megközelítőleg eredeti térfogatukat újra elérik. Az egyidejű felmelegítéssel igyekeznek ugyan kátrányszerű termékek képzésére, amelyeknek a sejtfalak összetapa-10 dását ikelltene előidézni, beható kísérletek azonban azt mutatták, hogy az ilvein öszszeragasztást általában nehezen lehet elérni, amennyiben valóságos kátrányképződés csak bizonyos előnyös feltételek mel-15 lett lép fel és nagy mértékben függ a kiindulási fa minőségétől. Azonfelül ez a kátrányképződés többnyire csak olyan magas hőfokon lép fel, amely a maga részéről a fa szerkezetét tetemesen meg-20 bontja és ezáltal károsítja. Nagyszámú kísérletből már most kitűnt, hogy a farostok összeragasztását célszerűen elérjük azáltal, ha a fa cellulózaanyagának összességét vagy annak egy ré-25 szét hidrocellulózzá vagy más duzzadó vagy duzzasztott, megfelelő viszkozitású és ragasztóképességű eellulózszármazékokká alakítjuk át. A hidrocellulóz, illetve ezen cellulózszármazékok a fának utólagos vagy 30 egyidejű sajtolása útján duzzasztófolyadékot vesznek fel; megfelelően magas hőmérsékleten elérjük a fának összeragasztását és a fastruktura homogenizálását. Az így kezelt fa további érési folyamatánál 85 az anyag lassanként elveszíti a duzzasztófolyadékot, miáltal az tovább keményedik és úgy mechanikai behatásokkal szemben, valamint víz behatásával szemben rendkívüli ellentállóképességet ér el. Ilyen 40 módon, ellentétben a fent említett kátráiiyképződéssel, elérjük a fa károsítása nélkül a kötőszer képződését. A cellulóznak hidrocellulózzá való átalakítása a legkülönbözőbb módon foganatosítható. Lehet a fát sajtolás előtt gőzölni; 45 gőzölés után csökkentjük a víztartalmat és ai fát sajtoljuk. Gőzölés helyett vízzel való kezelést végezhetünk, amelyhez esetleg ásványi savakat vagy olyan más katalizátorokat adunk, amelyek a hidrocellulóz 50 képződését gyorsítják. A fent említett származékok előállítása céljából a nyers fát acetilcellulózzá vagy más esztercellulózokká alakítjuk ós azutáni oldószerekkel kezeljük, oly célból', hogy 55 duzzasztott eeillulózszármazékokat kapjunk. Ilyen duzzasztott cellulózszármazékok gyanánt főképpen cellúlózformiálot, cellulózaoetátot, cellulózbenzoátot, cellulózxanthogenátot (viszkóz) használunk, ame- 60 lyek valamennyien a cellulóz orgános savesztereit képezik. Ezeket a származékaikat a megfelelő orgános savaknak, mint hangyasavnak, ecetsavnak, illetve benzolnak vagy benzioil,kloridnak kénsav jelenlétében 65 való behatása útján kapjuk, a nem robbanó cellulóz előállításánál azonban más eltérő eljárások is ismeretesek^ amelyek hasonló módon a megadott végcélhoz vezetnek. Esztercellulózák helyett lehet azon- 70 ban a tömörített fa előállítására olyan közbeeső termékeket is alkalmazni, amelyek ásványi savaknak vagy alkáliáknak cellulózra való hatásánál keletkeznek és az irodalomban hidro-, hidrái-, hidrái- és 75 oxicellulóz néven ismeretesek. Ezek elemi összetételük tekintetében nem; vagy alig különböznek az; eredeti cellulóztól, de jellemezve vannak, mint duzzasztható vagy, már duzzasztott cellulózák. így kitűnt, hogy 80