84752. lajstromszámú szabadalom • Villamosmérő wattnélküli teljesítmény meghatározására váltó- és forgóáramú telepeken

megszakítja a vonalvezetékek egyikét. Te­hát ily számlálók gyakorlati alkalmazásá ott, ahol a villamossági művek nem gya­korolhatnak állandó ellenőrzést, teljesen 5 kereszltülvihetetlen. Csak egyetlen olyan kapcsolási mód van, melynél ily csalási lehetőségek ki vannak zárva és ez a valamely forgöáram­rendszer valóságos teljesítményének meg-10 határozására szolgáló ismeretes kettős \yattmeter-módszer szerinti kapcsolás. Ha ezen kapcsolást aj wattnélküli teljesítmény meghatározására is fel akarjuk használni, két hajtórendszerre van szükségünk, nie-15 lyek közül mindegyik önmagában meg­engedi valamely váltóáramkör wattnél­küli teljesítményének mérését, szükség van tehát a wattnélküli áram meghatáro­zásához két egyfázisú váltóáramszámlá-20 lóra. Ily számlálók azonban mindezideig • nem léteznek. A találmány tárgya ily számláló. A találmány lényege, hogy valamely forgóáramú wattóramérő hatásos mel-25 lékzárlat-mezőjét, mely a gerjesztő (E) kapocsfeszültséggel szemben ^ szöggel el­tolva legyen, ellenhatásba hozzuk egy ^'j főárammezővel, mely fázisban a (J) fo­gy asztóárammal vagy ezzel szemben 180°-80 kai van eltolódva, valamint egy (vagy több) ezáltal indukált <£„ szekundármező­vel, melyet nagyságra ési fáziseltolásra nézve úgy választunk meg, hogy a fo­gyasztóáram által létesített eredő hatásos 85 összmező fázisban legyen a hatásos ^E meliékzárlat-mezővel vagy ezzel szemben 180°-kal van eltolódva. Ily számláló egyszerű módon például úgy állítható elő, hogy egy normális watt-40 óraszámláló (1) főárammagjának két ágát (2. ábra) két megfelelően méretezett (2) és (3) rövidzárlati gyűrűvel látunk el, vagy ezt a két gyűrűt a főárammező erővonal­útjának más helyén rendezzük el, különö-45 sen oly helyeken, melyeken a gyűrűk ön­indukciója műveltetik. (4) a mellékzárlat vas, az (5) gerjesztőtekerccsel, (6) és (7) mellékzárlatimező által indukált rövidzár­lati gyűrűik, melyek lehetővé teszik, hogy 60 a feszültség és a feszültségmező közti szö­get bizonyos értékre hozzuk. Természetesen más lehetőségek is állanak fenn arra nézve, hogy a eredő főáram­mező szükséges hátrafelé való' eltolódását 55 észközöljük, pl. a főárammag két ágának • vasbádoggal vagy hasonlókkal való leí'e­dósé útján. A szükséges eltolódás pontos kiegyenlí­tése rövidzárlati gyűrűknél azoknak uhrrii­kus vagy induktív ellenállása által; le­fedő bádogoknál a lefedés kiterjedésének megváltratatása által eszközölhető. A 3. ábra ily számláló vectordiagramin­ját mutatja indukciómentes terhelésnél. A ^E hatásos mellékzárlatmező a mellékzár­latrendszer önindukciója folytán a 9 szög gel követi az (E) fcapocsfeszültségeft. A 4>'j mező a (2) és (3) rövidzárlati gyű­rűkben (melyek a ^'j mezőtől eredő erővo­nalak útjának oly helyén vannsk elhe­lyezve, hogy önindukciójuk igen nagy) elektromotorikus erőket indukál. Ezek­nf k maximuma azon pillanatban lép fel, midőn a gerjesztő áram időegységen­ként a legnagyibb változást mutatja, vagyis a zérusvoníalon miegy -át, tehát, zé­russal egyenlő, ami 90°-os késlekedésnek felel meg. Ezek az elektromotorikus erők a rövidzárlati gyűrűkben áramokat idéz­nek elő, melyek lényeges önindukciójuk folytán az elektromotorikus erőkhöz ké­pest majdnem 90°-kal, a ^'j mezővel szem­ben tehát majdnem 180°-kal késleltetnek. Minthogy az áramtól a rö^idzárlati gyű­rűkben eredő ^s mágnesmező ezzel fázis­ban egyenlő, tehát a mágnesmező is nem egészen 180°-fcal késleltetik a 4>'j mezőhöz képest. Már most a rövidzárlati gyűrűk megfelelő méretezése altal a két és «t>B mező (P,; eredője könnyen oly helyzetbe hozható, hogy az a hatásos mellékzár­latmezővel összeesik. Minthogy a <£3 mezőt ac t> ,T mező gerjeszti, <1>'J primér: és ^ pedig indukált szekundér­mezőnek nevezhető. A 4. és 5. ábra a vectordiagrammokat adja, haj a (J) áram az (E) használati fe­szültséghez képest visszamarad, illetve előresiet. Visszamaradó áram esetén a számláló forgatónyomatéka: D = <t>B <í\j sin 9 előresiető áram esetén: D = <PE <Pj sin (360° — <p) és minthogy sin (360° — 9) = — cos (90° — <p) = — — (-f- sin 9) = — sin 9 tehát előresiető áram esetén D — — <1>E <t>j sin 9 vagyis a számláló elősiető áramnál hátra­felé, visszamaradó áram esetén előre forog. A forgató hatás ellenkező irányban tör­ténne, ha a 4»j iőárammező (J)-vel szem­ben 180°-kal eltolva lépne határba. Ez

Next

/
Oldalképek
Tartalom