84744. lajstromszámú szabadalom • Többléptékű feszültségmérő független vezetékrendszerek feszültségének megmérésére

Meg-jelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 84744. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Többléptékű feszültségmérő, független vezetékrendszerek feszültségének megmérésére. Nemesnépi Zakál Jenő, műeg y. hall gr. Budapest. A bejelentés napja 1922. évi november hó 21-ike. A készülék berendelése lényegileg azt célozza, hogy különböző előtét-ellenállások és léptéket felhasználásával, egy- és ugyanazon — szűkebb értelemben vett — mérőműszerrel több, egymástól teljesen független vezetékpár vezetékei között uralkodó feszültséget mérhessünk meg, azon esetet kivéve, ha ezen feszültségek abszolút egyidejű megmérése lenne eszközlendő. A különböző áramköröknek a műszerhez-kapcsolására egymagában már ismeretes, de e célra némileg módosított — a készülékkel egybeépített — kapcsolószerkezet szolgál, mely az egyik áramkörnek a műszerhez-kapcsolásával egyidejűleg a többieket önműködőlég megszakítja. Ezzel egyidejűleg egy másik berendezés önműködőlég azon léptéket hozza a számlapon a mutató elé, amely az éppen bekapcsolt, megmérendő áramkörnek felel meg. Egy tengelyre (A), mely egy kézifogantyú (B) forgatása által elfordítható, egy nagyobb fogaskerék (C), egy tőle elszigetelt kétkarú kapcsoló (D) és egy — a tengelytől ugyancsak elszigetelt — egykarú kapcsoló (E) van szerelve. Elforgatáskor úgy a kerék, mint a kapcsolók a tengelyre merőleges síkokban mozognak. „D" mindig két-két egymáshoz tartozó és egymással szembenálló érintkező-gombot (1—1', 2—2' stb.) köt vezetően össze. Az egykarú kapcsoló (E) „D"-vel synehron forog és „D"-hez teljesen hasonlóan három gombbal (1*, 2* stb.) érintkezhetik. A tengelyen levő nagyobb fogaskerék (C) két kisebb, azonos átmérőjű fogaskereket (FI) és (F2) egyértelműen forgat, me-50 55 lyek viszont hengerekkel állnak összeköttetésben (Hl) és (H2). Eme hengerekre 40 vászon- vagy papírnemű anyagból egy szalag (G) van erősítve, melyre a különböző, az áramok feszültségeinek megfelelő léptékek vannak rögzítve (I, II, stb.). Ha tehát („Hl")-ről a szalag egy része legör- 45 dül, a másik oldalon („H2")-re [(Hl) és (H2) összefüggése folytán] ugyanannyi felcsavarodik. A berendezés kapcsolása és működése az ábrából világosan kitűnik, amely is a készüléket három áramkör egyike feszültségének mérésénél tünteti fel. Legyen három áramkörünk: (I, II) és (III). Ezeknek legnagyobb feszültségei: X,<Y,<Z. Az ábrán levő helyzetet véve, azt látjuk, hogy amikor („D") a (2)-t a (2')-vel köti össze és („E") a (2*)-gal érintkezik, úgy az (I)-es és a (Ill)-as áramok meg vannak szakítva. A (Il)-es azonban („D")-n, (2')-n, 60 az (i2) előtét-ellenálláson, a hődróton (K), mely a szűkebb értelemben vett mérőkészülék mutatójának kilengését idézi elő, — továbbá („E")-n és (2*)-on keresztül a neg. vezetékbe torkol, miközben az előidézett 65 mutatókilengés a szalagnak (Il)-es léptékén (0—Y) a (Il)-es vezeték feszültségét mutatja. Ha a fogantyút (B) elforgatjuk, pl. a nyíl irányában, akkor a kapcsolók az 70 (I)-est kikapcsolva hagyják, a (Il)-est szintén kikapcsolják, a (Ill)-as azonban keresztüláramolhat a hődróton s a mutató ez esetben az ugyanezen elforgatás által eléjekerülő (Ill)-as léptéken (O—Z) a (Ill)-as 75 vezeték feszültségét mutatja.