84741. lajstromszámú szabadalom • Nagyfeszültségű szigetelő

- 2 — lisan, főtengelyeikkel egymást szög alatt keresztezve vannak elrendezve. A (7) és (8) domborulatok hosszában ívelt (9). 111. (10) csatornák mennek ke-6 resztül, melyek a szigetelő testet a tar­tókhoz, vagy a tárcsaszigetelőkhöz, vagy a vezetékhez kapcsoló fémes részek vagv támaszok befogadására szolgálnak. A (9) és (10) csatornák a szigetelő testében egy -10 másba kulcsolódnak s keresztezési helyü­kön. a szigetelő dielektromos anyaga által vannak egymástól elkülönítve. A (10) csatorna célszerűen oly körívben halad, melynek központja a (7) toroidális 15 domborulat alkotó körívének symmetria­síkjába esik és melynek az említett al­kotóív symmetria-vonalától való radiális távolsága az említett alkotóív sugarával egyenlő. A (9) csatorna és a (8) dombo-20 rulat azonos viszonylatban vannak elren­dezve, úgy hogy a (9) és (10) csatornák a megfelelő (7) és (8) domborulatok alko­tóinak symmetria-központjai által követett pályák mentén foglalnak helyet. Ilyen el-25 rendezés mellett a szigetelő ellentétes (3) és (6) oldalaira nyíló csatornanyílások be­olvadnak a megfelelő domborulatokba, ill. azokhoz képest érintősek, míg a csatornák maguk a megfelelő domborulat felületéhez 30 képest koncentrikus elrendezésűek. A (9) és (10) csatornák keresztmet­szetei oly méretűek, hogy a csatornákat körülvevő falak vastagsága ugyanakkora legyen, mint a tárcsa szomszédos részeinek 35 vastagsága. Ennek folytán az ellentétes potenciálú felületek között a dielektromos vastagság egyenlő, úgy hogy az elektromos feszültségnek a vezetők, vagy pólusok kö­zölt egy vonal mentén való növekedése 40 biztosan elkerültetik. Ennek folytán a szi­getelő átütési biztonsága rendkívül nagy. A dielektromos, anyag szomszédos vastag és vékony keresztmetszeteinek kiküszöbö­lésével nemcsak a szigetelő elektromos el-45 lenállóképességét fokoztuk, hanem a gyár­tást is lényegesen egyszerűsítettük, mert szomszédos vastagabb és vékonyabb ke­resztmetszetek hijján a formázott szigetelő szárításakor nem lépnek fel az egyenlőt-50 len vastagságú részek határfelületein repe­dések, vagy hasonló hibák. A szigetelőt a (9) és (10) csatornákkal együtt ismert módon önthetjük, célszerűbb azonban a szigetelőt formázni, vagy saj-55 tolni. Ezen esetekben a (9) és (10) csa­tornákat a formázott, de még plasztikus állapotban lévő szigetelő testben a formá­zás után létesítjük, célszerűen az 5212/922. sz. szabadalomban ismertetett eljárás és szerszám segélyével. Ha a (9) és (10) csa­tornákat még a szárítás előtt létesítjük a szigetelő testben, minden lényegesebb vas­tagságkülönbséget megszüntetünk, úgyhogy a szárításkor repedések és hasonló hibák majdnem teljesen elkerültetnek. Ennek folytán a szigetelőt szívós porcellánmasz­szából formázhatjuk, míg ha a szigetelőt öntenők, vagy a (9) és (10) csatornák lé­tesítése előtt már megszárítanék, csak hí­gabb, likacsosabb porcellánmasszát hasz­nálhatnánk. Szabadalmi igények: 1. "Nagyfeszültségű tárcsás szigetelő dielek­tromos anyagból, melyet az jellemez, hogy láncszerűen egymásba fogó, nyí­lásaik kai a tárcsa két ellentétes oldalára torkolló íves csatornák vannak benne kiképezve, mimellett a tárcsa mindkét oldalán egy-egy csatorna két szája kö­zött egy domborulat van kiképezve. 2. Az 1. alatti szigetelő kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a domborula­tok hosszúkásak s főméretűk az alat­tuk vonuló csatorna középsíkjában fek­szik. 3. Az 1. alatti szigetelő kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a tárcsa di­elektromos vastagsága a csatornákkal szomszédos minden ponton lényegileg egyforma, mimellett a domborulatok to­roidális alakúak, a csatornák szájai pe­dig lényegileg érintősen mennek át a szomszédos domborulatokba. 4. Az 1—3. alatti szigetelő kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a domborula­tok egymást keresztezik. 5. A 3. és 4. alatti szigetelő kiviteli alakja, melyben a tárcsa egyik oldalán tor­kolló csatorna a tárcsa másik oldalán kiképezett domborulatban vonul végig, jellemezve azáltal, hogy a domborulat felületét forgásfelület alkotja, mely for­gásfelület alkotó ívének központja össze­esik a csatorna központjával, míg az alkotó ív forgástengelye a csatorna gör­bületének központján megy keresztül. 6. Az 1—4. alatti szigetelő kiviteli alakja, melyet az jellemez, hogy a domborulat felületének és a megfelelő csatorna kö­zépsíkjának metszési vonala párhuza­mos a megfelelő csatornával, mimellett a domborulat felületének a csatornára merőleges síkokkal képezett metszési vo­nalai a csatornától mindenütt egyforma távolságban vannak. 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom