84731. lajstromszámú szabadalom • Távolságmérő

Meg-jelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADAlffl SZABADALMI LEÍRÁS 84731. SZÁM. — VTI/a. OSZTÁLY. Távolságmérő. Kovács József műegyetemi hallgató Kecskemét. A bejelentés napja 1922. évi június hó 27-ike. Jelen találmány tárgya távolságmérő, mely rendkívül egyszerű szerkezete és könnyű kezelhetősége által tűnik ki és melynél a meghatározandó távolság a ké­szüléknek méretei által megszabott hatá­ron belül kellő pontossággal közvetlenül leolvasható. Jelen távolságmérő lényegében egy ve­zetősínen alkalmazott két távesőiből áll, melyek közül az egyik a vezetősínhez el­mozdíthatatlanul van megerősítve, a má­sik pedig a vezetősínnek hosszirányában önmagával párhuzamosan eltolható, úgy hogy optikai tengelyük a vezetősínnel há­romszöget zár be, melynek szögei a táv­csöveknek minden helyzetében ugyanazok maradnak. A csatolt rajz a találmány tárgyának két példakénti kiviteli alakját tünteti fel felülnézetben. Az 1. ábra a távolságmérőnek legegy­szerűbb sémáját mutatja. Az (a) vezetősínnek egyik végére a (b) távcső van elmozdíthatatlanul vagyis szi­lárdan megerősítve, és pedig az egyszerű­ség kedvóért olyképpen, hogy optikai ten­gelye a vezetősínnek hosszával derékszö­get zár be. A (b) távcsőtől oldalt a (c) csuszka látható, mely az (a) vezetősín hosszában, tehát a (b) távcsőnek optikai tengelyére derékszög alatt a sínen eltol­ható. Erre a (c) csuszkára a (d) távcső van ráerősítve. Ennek optikai tengelye az (a) sínnek hosszával hegyes szöget zár be. A (d) távcső a (c) csuszkán el nem for­gatható s így az optikai tengelye és az (a) sín által bezárt hegyes szög a (c) csusz­kának minden állásában ugyanaz marad. A két távcsőnek optikai tengelyei és a közöttük fekvő vezetősínrész egymással hasonló derékszögű háromszögeket zár­nak be. A két távcsövet valamely tárgyra úgy állítjuk be, hogy szálkeresztjeinek met­széspontja a tárgynak ugyanarra a pont- 45 jára esik. Ekkor a tárgynak távolsága a vezetősíntől arányos a vezetősínnek azzal a részével, amely a két távcső között fek­szik. Ennek következtében a tárgynak ta­volsága a vezetősínen alkalmazott meg- 50 felelő skálán leolvasható. A mérést olyképpen eszközöljük, hogy először is a (b) távcsövet állítjuk be a tárgyra. E célból célszerű, ha az (a) sínt egy állványon minden irányban elmoz- 55 gathatóan és minden helyzetben rögzít­hetően alkalmazzuk, ami optikai műsze­reknél ismert módon történik és így rész­letesebb leírást nem igényel. A (b) táv­csőnek beállítása után a (d) távcsövet a 60 (c) csuszkával az (a) sínen mindaddig el­toljuk, míg csak ez a távcső is a tárgyra pontosan be nincs állítva. A tárgynak tá­volsága ekkor az (a) sín skáláján leolvas­ható. A pontos leolvasás céljából pl. no- 05 niust is alkalmazhatunk. A második ábrán feltüntetett kiviteli alak a már leírttól abban különbözik, hogy a (c) csuszkának eltolására csavar­orsó van forgathatóan, de el nem tolha- 70 tóan ágyazva, mely a sínnel párhuzamo­san halad és a végén alkalmazott (g) ke­rékkel vagy forgattyúval forgatható. Az (a) sínen vezetett (c) csuszkán az (e) csa­varorsó részérc csavaranya van megerő- 75 sítve, úgy hogy a csavarorsónak egyik vagy másik irányú forgatása által a (c) csuszkát a (d) távcsővel együtt a (b) táv­csőhöz közelítjük, vagy attól távolítjuk. A távolság leolvasása ugyanúgy történ- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom