84724. lajstromszámú szabadalom • Elgázosító szerkezet
Megjelent li)34. évi május hó 59-éu. MAÖYAB KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 84724. SZÁM. — Yd/2. OSZTÁLY. Elgázosító szerkezet. Dr. Heinl Ferenc tanár Brünn. A bejelentés napja 1917. évi október hó 4-ike. Ausztriai elsőbbsége 1915. évi szeptembor hó 22-ike. ! Az elgázosítók szerkesztésénél egyenletes keveréknek elérése a gépnek külömböző menete mellett igen nehéz téladat és pedig főkép azért, minthogy az alnyomás iál-5 tal egy szűk fúvókán keresztül létesített égőanyagkivezetés más törvényt követ, mint a levegőbevezetés. Több elgázosítónál egyenletes ke véré kr nek elérése azáltal kiséreltetött mjeg, hogy 10 a nagyobb vagy kisebb szívóerőségnek megfelélően az égőanyagfúvókának levegőikeresztmetszete bővíttetett, vagy szükítte-tett, ami azonban bonyolult szerkezetekhez vezetett, a feladat megoldása pedig csak 15 hiányosan éretett el, minthogy ezen szerkezetek becsiptetéshez és löbogtatáshoz adnak alkalmat és igen pontos kezelést igényelnek. A lobogtatás azáltal idéztetik elő, ment aiz elgázosítóban a légáram lényeges 20 sebességingadozásokkal1 csak akadozva vonul1 keresztül és a használt szabályozóberendezések oly bonyolultak, hogy azoknak alkatrészei gyakran becsipetnek. A találmány szerint a: keverék össze té-25 tele egy lefelé bővüliő, mozgatható fúvóka által befolyásoltatik, mely a szívóé rősség változtatásakor beállíttatik, azonban egy szilárdan megerősített csatlakozócső alkalmazása miatt egy külön szívódugattyú al-80 kalmazása mellőzhető. , Mellékelt rajz 1. és 2. ábráján a talál iimány szerinti elgázosítónak két foganatosítási alakja hosszmetszetben van feltüntetve. , Az elgázosító egy ismeretes szerkezetű 35 úszóházzal van ellátva, mely az (1) feicsr kendező fúvókával1 van összekötve. Ezen fúvóka a mozgatható (2) légfúvóka által van körülzárva, mely olykép van kikéipezve, hogy a szívóhatás mértékéhez ké,-40 pest eltcSódik, minthogy felső oldalán kir sebb légnyomás uralkodik, mint alsó oldalán. A légfúvókára (3) rugó (1. ábra), vagy (4) membrán (2. ábra) gyakorol1 hatást. A (2) légfúvóka legszűkebb részéhez egy helytálló (5) cső csatlakozik úgy, 45-hogy a légfúvóka felső részén uralkodó álnyomás a legszűkebb részre uralkodó alinyomással1 egyenlő. Az (5) cső felfelé ki van bővítve, vagy hengeralakú. A szerkezetet befoglaló házon egy beállítható (6) 50 nyílás képezhető ki. A (7) fojtószelep a keverék bevezetésének szabályozására szolgál. i A berendezés működése a következő: Minden szívóerőségnek a légfúvóka leg- 55 szűkebb helyén egy alnyomás felel meg, mely a légfúvóka és csatlakozócső közötti (s) hasít ék on keresztül a légfúvóka fölötti (A) térbe is nyomul. Minél nagyobb ezen alnyomás, annál jobban emelkedik a (2) 60 légfúvóka. Ezáltal az (i) fecskendező fúvóka a légfúvókának nagyobb kereszitjmetr szetébe jut, miáltal az égőanyagra ható szír vóhaitás is aránylag csökken. A légfúvóka és a rugó olykép kiképezhető, illetve be»- 65 állítható, hogy minden tetszésszerinti szír vóerőségnél1 egy teljesen egyenlően megmaradó keveréket kapunk. Az (A) tér a légáramnak legszűkebb résziével1 függ össze, ahol a legnagyobb alr 70 nyomás uralkodván a, beállító képesség a legnagyobb. Minthogy egy külön szívó,dugattyú mellőztetik és a légfúvóka maga szolgál szívódugattyú gyanánt, becsipések ki vannak zárva. 75 A légfúvóka és csatlakozócső közötti (s) hasítéknak oly szűknek kell lennie, hogy •a nyomásingadozások az (A) térbe ne terr jedjenek, miáltal a lobogtatás lehetetlenné tétetik. A szük (s) léghasíték hatásának 80
