84706. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tengeriszár feldolgozására
Megjelent 1934. évi május hó 15-én, MAGYAR KIRÁLYI j|H»L SZABADALMI BIRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 84706. SZÁM. — IV/e. OSZTÁLY. Eljárás tengeriszár feldolgozására. Hofher-Schrantz-Clayton Schuttleworth részvénytársaság Budapest. Pótszabadalom a 76692. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1920. évi julius hó 29-íke. A 76.692. sz. szabadalomban! védett eljárás értelmében friss tengeriszárat oly módon dolgozunk fel, hogy a,zt aprítjuk, pl1 , daráljuk s ezután a tömegből a lét 5 elkülönítjük. A jelen találmány ezen eljárás tökéletesítésére vonatkozik és Lényegileg abban áll, hogy az aprítást a rostok közötti alapszövet és edények stzétroncsolásával hosz-10 szú rostokból1 és elroncsolt, lágy sejttömegekből1 álló, az egész lémennyiséggeli itatott tömeget állítunk elő, mely a külön cukorra vagy alkoholra feldolgozandó lé elkülönítése után finom rostú, tehát jól 15 emészthető, jól1 zsombolyázható, könnyen szárítható s nagy fcteizívóképességű takarmányt szolgáltat. A szárak sfzé'tíosztása, pl1 , különböző keriilíelti sebességgel hajtott párhuzamos ro-20 váJtkolt hengerek révén történhet, melyek közé a szárakat a cukornádsajtóktól eltérő módoru nem a hengerek tengelyéne mieirőleges, hanem azokkal párhuzamos helyzeitben tápláljuk, úgyhogy a szárak' 25 nemcsak el'lapílttatnak, hanem rostjaik' nyujltás nélkül egymástól elváliasztatnak, miközben az azokait egyesítő közbenső szövetek ellromcsoltatnak. Célszerűbb azonban a találmány sze-30 rinlti aprítás foganatosítására a rostok közé hatoló s azok hosszirányában mozgatott, fésülő vagy tiloló hatást végző fogakat alkalmazni, melyek segélyével a rostok közötti lágy edények és szövetek elroncsolá-35 sáJt s a rostokról való leválasztását érhetjük el1 . ' E célból a friss tengeriszárakat közrefogó tápszerkezet révén a szárak irányára! merőlegesen mozgó fogak sorai közé' tápláljuk, melyek fésű módjára hatolnak ,a 40 szárak rosíjai közé, azokat egymástól1 elvátaszítják, a köztük volt kötőszöveteikéit szétroncsolják s nagyrészt a rostokról leszedik; ilyen módon egy az. elroncsoló alapszövetet s a szabaddá tett, lényegileg sér- 45 tétlen rostokat tartalm.azó, a lé teljes mennyiségével itatott tömeget kapunk, melyből a levet ismert módokon, pl. saj-' tolás vagy ccintrifugálás révén könnyen1 és igen jó termeléssel különíthetjük el, 50 A megadott munkamód révén könnyen sajtolhatunk le akkora lémennyiséget, mely a szárak mineműsége szerint a szárak teljes súlyának 50—80 0/0-át teszi ki és kb. 10—180/0 cukrot tartalmaz. A cukordús lét 55 syrupra, alkoholra stb. lehet feldolgozni, míg a létől elkülöníteti rostok kitűnő takarmányt szolgáltatnak. Kísérletileg bebizonyult ugyanis, hogy a rostokra bontott szárak sokkal1 tökéletesebben emésizteitnelk 60 meg, minit a szecskázottak és hogy ha a szárakat szecskázottan, de teljes léitartalmukkal etetjük fel, a szervezet kevesebb tápanyagot vesz fel, mintha az ugyanakkora szármennyiségből1 a találmány sze- 65 rinjt termelt rostokat akár a lé elkülönítése után etetjük fel, mert az állat a szecskázott takarmányból1 csak a zsengébb részeket fogyasztja el, ellenben a többi csomósabb vagy keményebb részt 70 otthagyja. Az eljárás a tengeriszárak zsombolyozásánál is lényeges előnyökkel jár. A zsoimbolyozásnál ugyanis lényeges, hogy az, anyag között lehetőleg kevés levegő ma- 75 radjon, nehogy a tejsaverjedés mellett pe-
