84690. lajstromszámú szabadalom • Túlfeszültség ellenében védő önindukciós cséve

1. ábra a találmányt képező önindukciós cséve egyik foganatosítási alakjának oldalnézete, részben metszete. A 2. ábra ezen foganatosítási alak teker-5 cselése egy rétegének felülnézete. A 3. ábra egy, ezen tekercselésréteggel Közvetlenül szomszédos, másik tekercselésrétegnek felülnézete. A "4. ábra egy másik foganatosítási alak 10 egyik tekercselésrétege egy részének nézete; a tekercsel ésrétegí lefejtve van feltüntetve. Az 5. ábra ezen foganatosítási alak csévéje tekercselésének felülnézete, mely a szom-15 szédos, egymással koncentrikus tekercselésrétegek között levő összeköttetést tünteti; féli A 6. ábra ezen foganatosítási alak tekercselésének szerkezietét feltüntető részlet-20 rajz.. A 7. ábra a találmányt képező, túlfeszültség ellenében biztosító önindukciós csévékkel felszerelt áramszolgáltató hálózat kapcsolási elrendezése egyik foganatosí-25 tási alakjának vázlata. A 8. ábra ezen kapcsolási elrendezés egy másik foganatosítási alakjának vázlata. A találmányt képező önindukciós csévéllek egyik foganatosítási alakjánál az 30 (1) csöve (1. ábra) több, egymás felett elrendezett, lapos (2) tekercselésrétegből áll. Ezen tekercselésrétegeknek (3) vezetői a sugárirányú (5) rudakban kiképezett (4) hornyokban vannak vezetve és ezen (5) 35 rudaknak (7) nyujtványainak furatain a (6) vonó rudak járnak át, melyek a (2) tekercselésrétegeket helyzetükben rögzítik. A (8a) alap- és fedőlemezen a (8) sarokszorítók vannak felerősítve, melyek az 40 (1) cséve és az áramszolgáltató hálózatnak megfelelő fővezetéke között elektromos összeköttetést létesítenek. A (10) porcellánszigetelőkből és a (11) talpakból álló (9) lábak meggátolják, hogy az (1) cséve 45 az; elhelyezésére szolgáló talapzaton vagy padlón át földre kapcsolódjék. Minthogy a túlfeszültség ellenében védő önindukciós csévéknek a rövidzárlata áramokkal szemben nagy ellenállást kell 50 kifejteniök, előnyös, ha a csévénél vasmag alkalmazva nincs, hanem a magot a levegő képezi, amikor is a csövének charakteristicuma egy egyenes vonal. Hogy valamely vasmaggal és aránylag 55 kis önindukcióval biró csévének charakteristicuma egyenes vonal lehessen, igen nagy vasmagot kell alkalmazni, amit a szükséges vasmennyiség gátol meg; aránylag nagy önindukcióval biró csévénél a vasmag alkalmazása aránylag 60 előnyösebb. A találmányt képező önindukciós csévének meneteit rézrudak képezik, melyek közül annyi van egymással párhuzamosan kapcsolva, amennyi az üzemi áramnak, 65 meg nem engedhető ellenállásnak kifejtése nélkül történő elvezetésére elégséges. Ijlgymástól térbelileg elkülönített vezetőkből álló meneteknek alkalmazása a csévének hőkisugárzó képességét fokozza és a 70 csévében fellépő helyid áramoknak kifejlődését bizonyos mértékben kisebbíti, tehát a csévének hatásfokát javítja. Hogy a cséve meneteinek különböző vezetékei között fellépő potenciálkülönbségek ha- 75 tása alatt létesülő helyi áramok által okozott vesztességek még inkább csökkentessenek, a találmányt képező önindukciós csévénél egy különleges tekercselési mód van alkalmazva, mely a csévében fellépő 80 áramvesztességeket minimálisakká teszi. A csévének a rajzban feltüntetett foganatosítási alakjánál minden egyes menet három-három vezetékből áll, más foganatosítási alakoknál azonban a vezetékek- 85 nek száma más és mindaz, ami a három vezetékből álló menetekkel biró csévékre vonatkozólag alább elő van adva, áll tetszőleges más számú vezetékből álló menetekkel biró csévék esetéiben is. 90 A találmányt képező önindukciós csévének egyik foganatosítási alakjánál a három (12, 13, 14) vezeték (2. ábra) egy-egy (8) sarokkapcsolóval van összekötve és spirális vonalban, akként van feltekercselve, 95 hogy egy sík (2) tekercselésrétieget képeznek. A vezetékek az egymástól egyenlő távolságokban levő (15, 15a, 15b) pontokon vezettetnek hozzá a sugárirányú (5) rudakhoz, melyek a vezetékekkel kapcsolódó (4) 100 hornyokkal (1. ábra) vannak felszerelve és egymástól oly távolságban vannak elrendezve, hogy a vezetékeknek alapos szellőztetését teszik lehetővé. Mindegyik (2) tekercsréteg, mely az egymással pár- 105 huzamos három (12, 13, 14) vezetékből (2. ábra) áll, a következő módon van kiképezve: Az egyik (8) sarokkapcsolóval összekö töt-t (12) vezeték a (16) jelzésű, sugári rá- 110 nyú (5) karban kiképezett, legbelső (15) horonyba van bevezetve, amelytől a (16a) karnak ugyancsak legbelső hornyához van tovább vezetve. Ezen horonynak elhagyása után a (12) vezeték sugárirány- 115 ban akként van kifelé hajlítva, hogy azt a