84689. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elektromos gépeknek folyadékkal való hűtésére

Megjelent 1934. évi május hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZAMDALMI BIRŐSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 84689. SZÁM. — VJI/g. OSZTÁLY. Berendezés elektromos gépeknek folyadékkal való hűtésére. I>r. Seidner Mihály oki. gépészmérnök, műegyetemi magántanár Budapest. A bejelentés napja 1919. évi április hó 17-ike. A.z a gondolat, hogy elektromos gépeket levegő helyett folyadékkal hűtsünk, már nem új; a gyakorlatban azonban nem volt keresztülvihető a forgórésznek zavaró ha­li tása miatt, amelyet egyrészt a röpítőerő, másrészt az álló- és forgórész között való relatív elmozgás okozott. Még javaslat is csak arra merült fel, hogy csupán a fegy­verzetnek folyadékkal való hűtése annak 10 betokozása útján lehetővé tétessék, míg a kifelé ugyancsak elzárt mágnesgyűrűt a forgó fegyverzetnek zavaró hatása miatt tovább is levegővel kellett hűteni. A találmány az említett zavaró hatások 15 teljes kiküszöbölésével lehetővé teszi, hogy az elektromos gépeknek mind a két részét folyadékkal hűtsük. Ezt oly berendezéssel érjük el, amely szerint a két résznek mind­egyike csakis az illető részhez tartozó bur-20 kolatba bezártan hordja saját hűtőfolya­dékát. úgy hogy az egyik résznek hűtőfo­lyadéka a másik résszel vagy annak bur­kolatával nem jut érintkezésbe. Nevezete­sen a külső résznek folyadékkal való hűtése 25 azzal válik lehetővé, hogy annak folyadék­terét befelé, a belső rész felé is a saját burkolata zárja el. A legegyszerűbb meg­oldás az, hogy a hűtőfolyadékot bezáró tok a gépnek forgó- vagy állórészét telje-80 sen körülveszi, de a berendezés olyan is lehet, hogy a tok csak az erősebb hűtést igénylő részeket öleli föl.. A hűtőfolyadékot bezáró burkolatok a legkülönfélébb módokon szerkeszthetők. Né-35 hány kiviteli példa a mellékelt rajzon lát­ható. Az 1. ábra szerint egy turbogenerátor­nak álló- és forgórésze a légrésen áthaladó és a tekercsfejeken túl terjedő hengerpa­lástok segítségével külön-külön be van to- 40 kozva. Az állórész (1) és (2) oldalpajzsai­hoz tömítve hozzáerősített egyik (3) hen­gerpalást az állórész tokját zárja el befelé. A forgórészre ráhúzott második (4) hen­gerpalástot két végén az (5) és (6) tengely- 45 részekre peremi tett (7) és (8) korongok zárják be. Ekként mind az álló, mind pe­dig a forgó rész egy-egy tömítve elzárt tokká van kiképezve, amelyet a csepp­folyós hűtőközeggel töltünk meg. 50 Az állórésznek (18, 19), valamint a forgó­résznek (20, 21) tekercsfejei a tokoknak hűtőfolyadékkal megtöltött (22, 23), ill. (24, 25) tereiben foglalnak helyet, úgy hogy hathatós hűtésben részesülnek. A (13, 26) 55 vasmagok hűtésére bennük — éppen úgy, mint léghűtésnél — a tengelyirányban ha­ladó (27, 28, 29) hornyok, (30) furatok, hosszúkás (31) lyukak stb. (8. ábra) vagy pedig a (32) bádogcsomagok között a ten- 60 gelyre merőleges irányban haladó (33) ré­sek (1. ábra) vannak kiképezve, amelyeken a hűtőközeg egyik folyadéktérből a má­sikba vezetődik. Hogy a hűtőfolyadék a (34) és (35) te- 65 kercseket közvetlenül öblítse, ezek úgy vannak a vasmagok (36) és (37) hornyai­ban elrendezve, hogy a hűtőfolyadék át­áramlására szabad keresztmetszetek ma­radnak. Ilyen szabad átáramlási kereszt- 70 metszeteket alkothatnak a (38) hornyok megfelelő (27, 28) kivágásai (8. ábra), ma­gában a vezetőanyagban alkalmazott (39, 40) csatornák (3. és 4. ábra), a szigetelé­sen belül a vezetők közé beiktatott (41) 75 csövek (6. ábra), a szigetelésen belül el­helyezett több vezetőnek (42, 43) és (44) térközei (5., 7. és 12. ábrák).

Next

/
Oldalképek
Tartalom