84675. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés táblaüve előállítására

— 3 — geit alátámasztó (12, 13) falakon nyugszik, melyek a kemence falaival együtt a (14) fűtőteret képezik. Ez a fűtőtér a (3a) vályuszakasz alatt fekszik és a (2) térrel a 5 vályú falaitól oldalt a vályú felett kiképezett csatornákon át közlekedik. Ezen csatornák azáltal keletkeznek, hogy a vályú oldaléleit a kemence oldalfalaitól bizonyos távolságban rendezzük el. A (14) tér heví-10 tésére pl. a (15) lángzók vagy egyéb tüzelőberendezések szolgálnak. A (3a) vályuszakasz a (12, 13) falakon lazán nyugszik és a kemencéből a (16) nyíláson át oldalt eltávolítható. A (16) nyílás a kemencének egyik 15 vagy mindkét oldalfalában van kiképezve és a (17) téglák vagy egyéb tűzálló anyagok útján van elzárva. A (7) válaszfal és a kemence oldalfalai között a (2) finoimítótér mellső végén képződő hézagot a (18) téglák 20 vagy tömbök zárják el (4. ábra). Az (5) húzófal, melyen át az üveg a (3) vályúból kifolyik és melyről annak alsó szélén az üveget lap alakjában lehúzzuk, az 1—4. ábrán feltüntetett foganatosítási 25 fiiaknál a (4) térben a (3) vályú kibocsátó vége alatt iüggőleges vagy kissé dőlt helyzetben van elrendezve és azt a vályúhoz képest kellő helyzetben a Iüggőleges irányban beállítható (19) támaszok tartják 30 l'ogva. Ezen támaszok függőleges beállítás céljából a (20) vezetékekbe vannak illesztve, melyek a kemence megfelelő oldalfalaiban vannak kiképezve. A támaszok felső végei célszerűen befelé nyúl-35 nak és ki vannak szélesítve. Ezáltal fejek képződnek, melyeken az (5) húzófal felső részén kiképezett (21) oldalnyiilványok nyugszanak. A (3) vályú kibocsátó végén a lefelé 40 nyúló (22) nyelvvel van ellátva, mely a húzófal felső végén a (23) peremek között kiképezett, a húzandó üveglap szélességével egyenlő szélességű hézagba nyúl. Az üveg a (3) vályúból az (5) húzófal felső 45 végére folyik, mely az ábrázolt foganatosítási alaknál az üveg felvétele céljából le van lapítva. Itt az üveg árama megoszlik és annak egy része a húzófal felett és annak mellső felületén folyik végig, 50 míg az üveg áramának másik része a (22) nyelv és a húzófal közötti hézagba lép és azután a húzófal hátsó felületén áramlik végig. A két üvegáramot a húzófalnak csúcsán vagy kibocsátó végén egyesítjük 55 és innen egyetlen (a) üveglap alak'ában Iuizzuk el. Előnyös, ha a húzóíal hátsó vagy alsó oldalán végigfolyó üveghártya vékonyabb, mint a hiizóíal mellső oldalán végigvezetett üveglap és a hátsó üveghártya vastagságát a húzófal függőleges 60 beállítása útján szabályozhatjuk azáltal, hogy a húzóial ezen beállításánál a (22) nyelv és a húzóíal íelső vége között levő hézag bősége módosul. A húzóial beállítását a (19) támaszok emelése vagy siillyesz 65 tése útján végezzük, amit a (20) vezetékek (25) alaplapján átmenő (24) állítócsavarok elforgatásával hozunk létre. Ezen csavarok a (19) támaszok alsó végeire hatnak. Az (5) húzófal célszerűen alsó vége felé 70 keskenyedik és egy többé-kevésbbé éles orrban vagy csúcsban végződik, mely a találmánynak az 1—4. ábrán feltüntetett foganatosítási alakjánál a húzás irányában kissé előre van görbítve. A húzott 75 üveglap szélességét megállapító (23) peremek vagy oldalfalak a húzófal homlokfelülete mentén annak kibocsátó végéig terjednek, míg a húzófal hátsó oldalán vezetett üveghártya szélességét a (23a) 80 hornyok szabják meg, melyek a (23) peremekkel egy síkban a húzófal hosszán vonulnak végig (3a. ábra). Az (5) húzófal kiképzése igen különböző lehet. Az 5., 6. és 7. ábrán a húzófalnak 85 két foganatosítási alakja van feltüntetve. Az 5. ábrán a húzófal alsó vége nincs előre görbítve, hanem a fal főrészével egy vonalban halad, míg a 6. és 7. ábrán a húzófal mellső oldalán alkalmazott (23) pere- 90 meket a (26) határolóhornyok helyettesítik. A húzófal mellső oldalán alkalmazott. (26) határolóhornyok és a fal hátoldalán kiképezett (27) határolóhornyok kevéssel a fal kibocsátó vége felett végződnek és 95 a ferdén lemetszett (28) élekbe mennek át. úgy hogy a húzófal homlok- és hátoldalán végigáramló üveghártyák a (28) éleknek ferdén lemetszett peremein oldalt lefolynak és csak ezután érik el a falnak kibo- 100 csátó végét. Ezen hatás megkönnyítésére a húzófal mellső vége felé fokozatosan keskenyítve van. A (4) húzótér mellső részén a (29) nyílás van kiképezve (3. ábra), mely célsze- 105 rűen a (3) vályú előtt, vagy az (5) húzófal felső végénél fekvő ponttól a (4) tér alsó végéig terjed és melynek szélessége a húzófal szélességével lényegben megegyezik. Ezen nyílás felső részét a (30) fal no zárja el, mely függőleges irányban beállítható és ezenkívül ki is lengethető. Ezáltal a falat az (5) húzófalhoz képest "beállíthatjuk és a húzófal alsó vége és a (30) fal alsó vége közötti hézagot szabályoz- 115 hatjuk, oly célból, hogy a (4) térben ural-