84646. lajstromszámú szabadalom • Fűtőberendezés főleg főzési célokra

tető elég forró, akkor a víztartályt a (d) légszivattyú segélyével nyomás alá helyez­zük, a (g) szelepet fokozatosan megnyit­juk és a generátorba 8—12 m/ni szemnagy-6 ságú faszenet vagy kokszot adagolunk. Az üreges (a) rostélyban fejlesztett gőz, a (h) víztartályban uralkodó nyomás és a (g) szelep által szabályozott mennyiségben áramlik ki a (b) szájcsőből; a (e) felfogó 10 szájcsőbe való átlépésekor levegőt ragad magával és az (n) köpenybe áramlik, mely ben a gőz-légelegy felhevül. Az elegy azután, a (6) csatornákon át, a hamuszelr­rénybe és innen a tüzelőanyaghoz jut. Az 15 izzó tüzelőanyaggal érintkező gőz-iégeiegy hatására elég vastag, kb. 100 m/m-es tüzelőanyagréteget feltételezve, szénoxid és hydrogén keletkezik, mely gázok az akna torkolatánál, szabad levegőben, fűtő 20 lángot alkotnak, mely a szokásos borszesz­vagy petroleum-lángzók módjára, közvet­lenül főzési célokra alkalmazható. Ha a tüzelőanyagréteg vastagsága mintegy 40 m/m vastag, akkor a tüzelőanyag láng-25 képződés nélkül hamvad el, szénsav fejlő dése közben. Ha az elégett gázokat, mint az 1. ábra mutatja, a környező levegőbe vezetjük, ak­kor természetesen csak nagyon jól elkok-30 szosított vagy kétszer izzított és kénmen­tes tüzelőanyagot alkalmazhatunk, mely­nek szemnagyságát a kis akna méreteihez kell hozzászabnunk. Ha kellemetlen szagot terjesztő tüzelő-35 anyagokat alkalmazunk, vagy pedig, ha az elégett gázokat el akarjuk vezetni, akkor a 2. ábrában szemléltetett foganatosítási alakot kell választanunk, melynél az égési gázokat az akna fölött elrendezett, a házi 40 kéménnyel közlekedő (v) süvegbe vezetjük, melyen a főzőedények pihennek. A (v) süveg a sekundárlevegő bevezetésére szol­gáló szabályozható (r) nyílással van el­látva. A (v) süveggel ellátott, 2. ábra sze-45 rinti foganatosítási alak. az előbb ismerte­tett foganatosítási alaktól még abban is különbözik, hogy a rostély hiányzik. A víz­gőzt ezen esetben az (O) aknában elrende­zett, függélyes (u) cső fejleszti, melynek 50 legmélyebb, illetve legmagasabb pontja, (10), illetve (11) cső útján közlekedik, az (n) keverőkamrát elzáró, gyűrűalakú (k) víz­tartállyal. A (10) csőbe, a vízhozzáfolyást szabályozó, (s) szelep van beépítve. A víz a 55 hydrostatikai nyomás alatt folyik be, de a (k) víztartály, éppen úgy, mint már ismer­tetett foganatosítási alaknál, légszivattyú­val lehet ellátva, vagy pedig az elgőzölög­tető fölött, megfelelő magasságban nyitot­tan lehet elrendezve. Az (u) csőben fejlesz- 60 tett gőz a szabályozható (b) szájcsövőn áramlik ki és a (c) felfogó szájcső beállítá­sával, változtatható légmennyiséget ragad magával. Az így létesített gőz-légelegy az (n) kamrában előmelegíttetik és a (6) csa- 65 tornákon át az (0) aknába áramlik, mely ezen csatornák torkolatánál köröskörül há­romszög-keresztmetszetű (z) horonnyal van ellátva, mely az elegyet elosztja ós a nyílá­sokat feltárva tartja. A generátor felső 7C nyílásán kiáramló égő gázok, melyek sekundárlevegő hozzávezetésével teljesen elégetnek, hevítik a (v) süvegen álló (m) edényt és azután az (x) csövön át a házi kéménybe áramlanak, miután melegüket 11 nagyjában a sütővel, fűtőcsövei stb.-vel kö­zölték. Rosszul kokszolt vagy nyerskátrányt leválasztó tüzelőanyagok alkalmazásánál szükséges, hogy az elgázosítandó anyago- 8( kat, használat előtt, izzó tüzelőanyagréte­geken vezessük át, hogy könnyen és szag­talanul elégő gázokká alakuljanak át. Eb­ből a célból a mesterséges huzatot létesítő gőz-légelegyet fölülről lefelé kell a törpe- 8! generátoron átvezetni. Az ezen esetben a talp közelében képződő gázok létesítik az ugyanott elrendezett kiömlőnyíláson a fűtőlángot. Ilyfajta foganatosítási alakot szemléltet 91 a 3. ábra, ahol is az 1—2. ábrák szerint ki­képezhető, a gőz-légelegy fejlesztésére szol­gáló segédeszközök el vannak hagyva. A gőz-légelegy a magasan fekvő (14) gyűrűs és a sugárirányú (13) cstornákon áramlik 9 a kis (0) aknacsőbe, fölülről lefelé vonul át a tüzelőanyagoszlopon, az égő gázok, a leg­alul elrendezett (12) nyílásokon át az (i) gyűjtő csatornába és innen a házi kémény­hez csatlakozó, sekundár-légbevezető nyílá- l sokkal ellátott (v) tartányba kerülnek, me­lyen a főzőedények pihennek. A salak el­távolítására, az (O) aknacső legmélyebb helyén, elzárható (y) nyílások vannak el­rendezve. 1 A gőzsugár-fuvóberendezés helyett, lég­sugárfuvóberendezés is alkalmazható. Az ismertetett fűtőberendezések, a mestersé­ges huzat csökkentésével, vagy a házi ké­ményhez való csatlakoztatással, tartós 1 izzásban tarthatók. Ha fűtőlángra van szükség, a kis aknának nagyobb mestersé­ges huzatot adunk. A 3. ábrában szemléltetett foganatosí­tási alak főleg háztartásbeli, állandó égésű 1 generátor gyanánt válik be, mert az akna

Next

/
Oldalképek
Tartalom